… a Rádió Orient műsorában Vass Norbert és Csatári Bence történészek mutatták be a Cseh Tamás Program keretében folyó magyar könnyűzenei örökségkutatás eredményeit.

A 2014 májusában indult Cseh Tamás Program a jelen, a jövő és a múlt könnyűzenéjét fogja össze. A 8 alprogrammal bíró kezdeményezés az induló zenei tehetségek felvételekhez és koncertekhez segítése mellett a vidéki klubokat, a magyar könnyűzene exportját, valamint a zenei menedzsmentképzést támogatja. A program a művészek felkarolása mellett a múlt könnyűzenei örökségének feltárásán is dolgozik. „A könnyűzene a kultúra szerves része, a társadalom jelentős rétegeit mozgatja meg” – emelte ki a Rádió Orienten a könnyűzene kutatásának fontosságát Vass Norbert történész.

Interaktív magyar könnyűzenei múzeum

Könnyűzenei örökségünk tárgyi és szellemi örökségének feltárása a fotók, videók, plakátok és belépők összegyűjtése mellett a zenészek és a Kádár-kori döntéshozók meginterjúvolásával zajlik. Vass kiemelte, ezzel jelzik az akadémiai stúdium felé a könnyűzene kutatásának fontosságát. „A könnyűzene a szociálpszichológia és a gender studies felől is megközelíthető. Kutatásunk egy kéznyújtás az akadémiai világ felé” – hozzátette, a múzeumi archív munka a jövőben egy interaktív, magyar könnyűzenei múzeum kialakításában csúcsosodhat ki.

A magyar könnyűzene kezdeteinek feltárása az Azok a régi csibészek című poptörténeti talk show-knak köszönhetően a közönség bevonásával zajlik. Csatári Bence elmondta, márciusban Boros Lajos és Trunkos András, míg áprilisban Nagy Feró és Németh Alajos idézte fel koncertekkel, a könnyűzenéről határozó döntéshozókkal, a nyolcvanas évekkel kapcsolatos emlékeit.

A magyar könnyűzene kezdetei

A magyar könnyűzene kialakulásának időpontja vitatott, mivel sokan már az Osztrák-Magyar Monarchia kori operettet, a magyar nótát és a cigányzenét is ide sorolandónak tekintik. Csatári rámutatott, a kezdő időpontnak mégis 1956 tekinthető, amikor Martiny Lajos elkészítette az első magyar rock and roll számot, illetve Kovácsi Aladár gitárvirtuóz is ekkor rögzítette felvételét.

A korlátok és a tiltás évtizedei

„A politikai vezetés eleinte nem tekintette nagy horderejűnek a könnyűzene megjelenését Magyarországon. A popműfajokat először Szirmai István és Aczél György irányította” – mondta Csatári, aki hangsúlyozta azt is, hogy a rendszer lassan reagált a könnyűzenére. A történész kiemelte, a kapacitás szűkössége, valamint egy nagy hanglemezgyár hiánya miatt sok esetben a nem tiltott táncdalénekesek is kimaradtak a lemezgyártásból.

A Kádár-korszak éveiben a lemezkiadás Erdős Péter „popcézár” kezeibe került. A megosztó, börtönt is megjárt személyiség 1968-tól vette át a hanglemezgyártó vállalat vezetését. Csatári kiemelte, nem titulusa, hanem személyisége és klientúrája határozta meg hatalmát. „Erdős a Sajtó és Propaganda Osztály vezetője és a Profil márkamenedzsere volt. Hatalma 1983-ig egyedülálló volt a könnyűzene területén. Emellett Barna Andrásné és Bors Jenő befolyása és lobbi tevékenysége volt jelentős” – Vass Norbert hozzátette, a diktatúra könnyűzene elleni magatartása összekapcsolódott az ifjúságvédelemmel.

A zenészeknek vizsgát kellett tenniük az Országos Rendező Iroda (ORI) zsűrije előtt. A politikai értelemben vett vizsgáztatás során 200 számos repertoárt kellett vinni, illetve azokból az ítészek előtt néhányat játszani. A vizsga megszerzését követően az ORI szervezte az országos koncertturnékat, azonban a 'rendszer slendriánsága miatt' a zenészek önálló fellépésekkel is bírtak. A zenészek nagyon kevés bevételt kaptak a fellépésekből, az akkori Kulturális Alap gazdagodott meg a turnékból.

A punk korszak és az enyhülés

A hazai gyártás fejletlensége miatt a könnyűzene beszerzése számos akadályba ütközött. Vass elmondta, a '70-es és '80-as években az igazán aktuálisnak számító hanglemezek fő forrása Jugoszlávia volt. „Sokan csempészték át a liberálisabb bakelitgyártó ország termékeit, majd a Kiskörút kapualjaiban zugárusok árulták azokat” – a Dorogi Hanglemezgyár 1976-os létrehozásával megváltoztak a körülmények, 1977-től folyamatosan, a korábban tiltott zenekarok is lemezekkel jelentkeztek.

A punk irányzat magyarországi megjelenésével az 1970-es évek végén új korszak kezdődött. A Spions által képviselt art punk hamar elterjedt, erre épült a későbbiekben többek között az Európa Kiadó, a Balaton és a Bizottság zenei világa. A 'melós negyedek fiataljai' ezzel ellentétben egy másik, a punk életérzéshez közelebb álló vonulatot választottak maguknak. A barkácsolt hangszerekkel játszott 'proli vagy panel punk lehetőséget kínált az iskolai sikertelenség és a sérült családmodellek kapcsán felmerült frusztráció levezetéséhez' – idézte fel Vass.

Ebbe az áramlatba illeszkedett a Beatrice. Csatári Bence rámutatott, a zenekar 1970-ben női bandaként indult, majd Nagy Feró beházasodásával nyerte el igazi hangját. „A Beatrice saját bevallása szerint sem tudta, hogy mi az a punk. A disco és punk számok mellett progresszív rockos dalokat is játszott, majd 1977-től a rendszer egyik legnagyobb kritikusa és ellensége vált belőle. A Beatrice volt a korszak legfeketébb fekete báránya.”

A rendszerváltozás új világa

„A rendszerváltozással számos lázadó zenekar alól kifogyott a talaj, Petri György szavaival élve, elvették a játékszerüket” – Vass Norbert rámutatott, az új, üres térbe nem mindenki tudta átmenteni zenei tőkéjét. A történész kiemelte, számos zenekar tematizálta a politikai váltást: az Auróra Viszlát Iván, míg a Pa-dö-dö Bye bye Szása című dala is a korszakhatárt énekelte meg.

OrientPress Hírügynökség