amelynek az érintett államokban történő uniós- és magánberuházások fokozása áll a középpontjában.

Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem "puszta másolat", hanem az egyes országok helyzetére szabnák attól is függően, hogy származási vagy tranzitországról van szó, esetleg olyanról, amelyben sokan kerestek menedéket a környező térségből.

A javaslat értelmében az Európai Unió rövid távon Jordániával és Libanonnal köt majd ilyen paktumot, miközben megkezdődik a hasonló egyezmények előkészítése Nigerrel, Nigériával, Szenegállal, Malival és Etiópiával. A bizottságnak szándéka, hogy emellett Tunéziában és Líbiában is erősödjön az uniós szerepvállalás.

Az EB keddi ülését követő strasbourgi sajtótájékoztatón Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke kijelentette: az újabb tengeri tragédiák megakadályozása és a migrációs áradat keretek közé szorítása érdekében "újra kell gondolni, hogy az EU és tagállamai miként működnek együtt a harmadik országokkal".

Az Európai Bizottság a következő öt évben mintegy 8 milliárd euró értékű beruházást tervez a partnerországokban, amely a brüsszeli testület számításai szerint további befektetéseket fog maga után vonzani a tagállamok részéről és a magánszektorból. A bizottság közleménye szerint a befektetések összértéke akár a 62 milliárd eurót is megközelítheti.

Korábbi hírek szerint a szükséges források egy részét az Európai Bizottság a 2007-2013 közötti uniós költségvetésben felhasználatlanul maradt forrásokból teremtené elő.

"Készek vagyunk fokozni a pénzügyi és operatív támogatást, és befektetni a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődésbe, a biztonságba, a jogállamiságba és az emberi jogokba, illetve javítani az emberek életét és leküzdeni a migrációt kiváltó okokat. Feladatunk és egyben érdekünk is lehetőséget biztosítani az embereknek a biztonságos és tisztességes életre" - közölte a sajtóértekezleten Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Hozzátette, a migrációs válságot "csak globális fellépéssel lehet megoldani, teljes partnerségben".

A partnerségi keretmegállapodás célja az emberéletek mentése, a visszatoloncolások fokozása, a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint az, hogy a menekültek és migránsok közelebb maradhassanak az otthonukhoz.

A tavalyi évben az illegális úton Európába érkezők túlnyomó többsége szíriai és iraki állampolgár volt, az uniós vezetőket azonban egyre inkább aggasztja a világ legszegényebb kontinensének számító Afrikából meginduló migrációs hullám lehetősége.

"Megoldásokat kell találnunk, fenntartható megoldásokat" - hangsúlyozta Frans Timmermans, hozzátéve, hogy az eredmények eléréséhez nélkülözhetetlen lesz az uniós tagállamok diplomáciai, technikai és pénzügyi hozzájárulása.

Az Európai Parlament délutáni plenáris ülésén a képviselők többsége üdvözölte a migráció okainak kezelésére született új bizottsági javaslatot, többen azonban tiltakozásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője méltatta az uniós beruházásokat ösztönző befektetési csomaghoz, az úgynevezett Juncker-tervhez hasonló tervezetet. "Néhány EU-tagállam még mindig azt hiszi, hogy át tudnak manőverezni a migrációs válságon. Ez téves feltételezés" - mondta.

Gál Kinga, az EPP fideszes alelnöke felszólalásában kiemelte: a "bizottsági javaslatok az Európára háruló terhek összességének csökkentését kellene, hogy célozzák. Elsődleges szempontunk európai polgáraink érdekeinek védelme, így a legfontosabb vívmányunknak tartott schengeni rendszer megőrzése, amely csak az unió külső határainak védelmével érhető el".

Gianni Pittella, a szociáldemokrata képviselőcsoport (SD) vezetője is üdvözölte a javaslatot, és valódi globális partnerséget sürgetett Európa és Afrika között, azt hangoztatva, hogy a két kontinensnek számos közös kihívással kell szembenéznie.

Az EP liberális frakcióját (ALDE) vezető Guy Verhofstadt viszont sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy valóban hatékony megoldás helyett az unió "pusztán lemásolja" a Törökországgal megkötött "borzalmas" egyezményt. "Igaz, a mi problémáink jórészt megoldódnak, a menekültek problémái azonban nem, mint arra számos NGO rámutatott" - hangsúlyozta. Mint mondta, üdvözlendő, hogy a bizottság együtt kíván működni a harmadik országokkal, de a problémák kiszervezése nem jelent megoldást.

Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának szóvivője óvatos optimizmussal reagált a javaslatcsomagra, mindazonáltal a határvédelem erősítésére, az embercsempészek elleni küzdelem fokozására és a jogosulatlanul Európában tartózkodó migránsok visszaküldésére szólított fel.

A tervezet bírálói korábban arra figyelmeztettek, hogy a tavaly ősszel Vallettában rendezett EU-Afrika migrációs csúcstalálkozón elfogadott hasonló egyezmény sem vezetett sok eredményre. Egyesek szerint a fejlesztési segélyek feltételhez kötése sértheti az emberi jogokat, mások pedig attól tartanak, hogy az esetleges megállapodást több ország az Európai Unió zsarolására fogja felhasználni.