Megnyitja: Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetője.

A kiállításon az MMKM és a volt dombóvári COLOR Ipari Szövetkezet - részben ma is működő! - technikai ritkaságait mutatjuk be.
Kurátor: Képes Gábor (Budapest);
társult adományozó: Szűcs László (Dombóvár) fejlesztő mérnök és mások. Támogatók: Dombó-Coop Zrt., Gond-X Kft.
Megtekinthető 2013. június 15-ig, a nyitva tartási időben.
Információk: 20/286 79 59 és muzeum.dombovar@gmail.com
Fotók: Szűcs László és Tilinger Sándor

A COLOR előzményei

A történet a Vegyesipari Szövetkezet számára 1971-ben kezdődött. A Szövetkezet akkori vezetése az elektroncsövek gyártására Együttműködési Szerződést kötött a kaposvári TUNGSRAM-mal. 1971 áprilisától két műszakban hatvan női betanított munkás – ma operátor – végezte a kettős trióda és a trióda pentóda elektroncsövek finommechanikai összeszerelését, az állvány elkészítését. A 70-es években a félvezető gyártástechnológia rohamléptekben fejlődött, és a 80-as évek elejére a félvezetők átvették a „staféta botot” az elektroncsövektől.
Az elektroncsőgyártás rohamosan csökkent és 1982-re az Unió Ipari Szövetkezetnél – Vegyesipari Szövetkezet a Város Szövetkezeteinek az összevonása miatt 1975 tavaszától az Unió Ipari Szövetkezet nevet vette fel - megszűnt az elektroncsőgyártás. Munka nélkül maradt mintegy hatvan fő női munkaerő. A mai világban megváltak volna tőlük, de abban az időben a Szövetkezet különböző területein helyezték el őket. A Műszaki Fejlesztés pedig feladatául kapta, hogy keressen, vagy fejlesszen olyan terméket, mely kiváltja a rádiócsőgyártást és folyamatos munkát biztosít a felszabadult munkaerőnek.

A Homelab

1982-ben a Kelenföldi lakótelep egyik lakásában, egy átalakított gardróbszekrényben két fiatal egyetemista, Lukács József és Lukács Endre megalkotta az első magyar számítógép kitet, a HOMELAB II-t, melyet elérhető áron bárki megvásárolhatott, és megépíthette a saját kis számítógépét. PC Klubok alakultak (HCC néven) és közös erővel készítették el a számítógépeiket. Szoftvereket írtak rá és közkinccsé tették. Fejlesztettek hozzá egy 256x512 felbontású grafikus kártyát, melynek a segítségével a későbbi HOMELAB 4 kiváló grafikai képességgel bírt.

Az 1984-es tavaszi BNV-n a Lukács testvérek egy teljes kiépítettségű – bővített basic, assembler, duplapontos aritmetika és grafikus kártya – HOMELAB 4-et mutattak be. A standjuk körül mindig nagy volt a tömeg, ámultak és bámultak a látogatók egy ilyen kis gép teljesítményén. A HOMELAB 4 1984-ben BNV díjas termék lett. A HOMELAB 3 és a HOMELAB 4 számítógépek alaplapja közös volt, a különbség csak annyi volt közöttük, hogy teljes kiépítettség esetén a HOMELAB 3-as gép 16kbyte RAM-al és 6kbyte ROM-mal, míg a HOMELAB 4-es gép 64kbyte RAM-mal és 12kbyte ROM-mal rendelkezett.

Egyik típus sem rendelkezik grafikus kártyával, csak 2kbyte-os karaktergenerátorral és kvázi grafikával. A gép képernyőjén soronként 32 vagy 64 karaktert lehet megjeleníteni attól függően, hogy nagyfrekvenciás kimenetet, vagy video kimenetet használja a felhasználó. Ha monitort használunk, akkor 64 karakteres üzemmódba, ha TV készüléket használunk, akkor 32 karakteres üzemmódba lehet kapcsolni a számítógépet. Megírt programok és az adatok tárolására kazettás magnót lehetett csatlakoztatni a számítógéphez.

Számítógépgyártás Dombóváron

A Fejlesztés a szakirodalomból ismerte a Homelab-3 számítógép kitet, és fantáziát láttunk benne. Ha számítógépet csinálunk belőle, akkor ez lesz az első magyar számítógép, mely elérhető áron – akkor még gyerekcipőben járó - iskolai számítástechnikai oktatás részére értékesíthető lesz. Az ötlettel a Főmérnök is egyetértett. Felvettük a kapcsolatot a Lukács testvérekkel és ők is egyetértettek az elképzelésünkkel. A Lukács testvérek GMK gazdasági formátumban dolgoztak, így a Szövetkezetünk meg tudott állapodni velük a Homelab-3 és a Homelab-4 számítógépek - és a továbbfejlesztett változatainak a felhasználásáról.

Az első feladatunk az volt, hogy a számítógépnek dobozt, a gumitasztatúra számára pedig billentyűzetet készítsünk. A doboz és a billentyűzet ütésálló ABS műanyagból készült. Az első sorozatban Homelab-3-as gépeket készítettünk saját billentyűzettel, és a számítógéphez kapott gumitasztatúrával. A tesztek során hamar kiderült, hogy ez az út nem járható, mert túl nagy nyomóerőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a lenyomott betű megjelenjen a képernyőn. A gumitasztatúra vezetőképessége kicsi volt, nagyobb nyomás esetén a gumitasztatúra nagyobb felületen érintkezett a billentyűzet fóliájával, a vezetőképessége nagyobb lett és ekkor működött a billentyűzet. A gumitasztatúrát lecseréltük TÁKI professzionális billentyűzetre. A billentyűzet cseréje után már a Homelab 3-as és 4-es változat is piacképes termék lett.

A Brailab

Ebben az időben a KFKI két munkatársa, Arató András és vak felesége, Vaspöri Teréz Z80 alapú MEA8000 beszédszintetizátorra magyarul beszélő programot írtak. A Homelab-4-hez a beszélő kártya hardvert a Lukács testvérek készítették el. Így született meg a Homelab-4 számítógépből a Brailab magyarul beszélő számítógép.
A 80-as években a vakok és gyengénlátók számára nem állt rendelkezésre olyan segédeszköz, melynek a segítségével a számítástechnika és a programozás tudományával meg tudtak volna ismerkedni. A Brailab számítógép viszont megfelelt erre a célra, mert a beszélő program a vak emberek igényeihez igazodott. A számítógép szoftvere olyan, hogy ha a felhasználó leüt egy billentyűt, akkor azt kimondja – text to speech -, hogy milyen betű, szám, vagy egyéb billentyű volt. Felismeri a vesszőt és pontot. A sor végén az Enter lenyomása után intonálva felolvassa a leírt szöveget. Lehet vele soronként olvastatni és el lehet vele mondatni a teljes képernyőt.
A Color Ipari Szövetkezet és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megállapodott a Brailab beszélő számítógépek gyártásban, leszállításában és a garancia időn belüli javításban. 1985-1990 között 500 db Brailab beszélő számítógép került összeszerelésre és leszállításra 20.000 Ft/db alatti áron. Minden beszélő számítógép gazdára talált
Eltelt negyed évszázad. Ezek a számítógépek a szekrények mélyére, a feledés homályába kerültek, helyettük ma már Windows alatt futó, korszerű beszélő szoftverek vannak.

2013 márciusa
Szűcs László