Az Országgyűlés hétfőn 258 igen, 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte törvény kétharmados többséget igénylő részét. A törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetőségét kiterjeszti a hatályos szabályozáshoz képest. Rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Újdonság, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból. Ezt szolgálja a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok mintájára - civil szervezetekre való alkalmazása is - indokolt korábban az előterjesztő.

A törvény új gyűjtőfogalomként bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát. Létrejön egy új szervezeti forma is, a civil társaság, amely - Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár korábbi szavai szerint - "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározásával alakulhat meg.

Létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely 2012-től a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés támogatására biztosít költségvetési forrásokat. Az alap irányítását a kilenctagú tanács végzi. Közülük hármat a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosultak választanak meg, hármat az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöl ki, hármat pedig a szervezetek személyi javaslatára a szakminiszter saját hatáskörében kér fel.

Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Az alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a kezelői feladatokat az alapprogram megszűnése után a Wekerle Sándor Alapkezelő látja el.

Változás az is, hogy a közhasznúságra vonatkozó minősítés egyfokozatúvá válik, az előterjesztő szerint ugyanis a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minősítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, így például az éves bevételének meg kell haladnia az előző két lezárt üzleti év átlagában az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem lehet negatív, vagy a személyi jellegű kiadásainak - a vezetők juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érnie az összes költség és kiadás egytizedét.

A törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1-jétől csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.