A karácsonyt övező öröm és a remény lényege nem változott az idők során. Ahogy Lukács evangéliumában olvashatjuk: az angyalok megjelentek a pásztoroknak, és ez volt az első üzenetük: Nagy örömet hirdetünk nektek és az egész népnek, megszületett a Messiás Dávid városában! A karácsony tehát örömhír a számunkra, annak örülünk, hogy a teremtő Isten szolidaritást vállal az emberrel, egy lesz közülünk, vállalja a sorsunkat azért, hogy minket is a saját boldogságába emeljen – mondta az M1 aktuális csatornán hétfői, ünnepi interjúban Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.

Isten tehát reményt akar adni nekünk – ennek örülünk, ezt az örömet, optimizmust nekünk tovább kell adnunk másoknak, és ennek nagyszerű napja a karácsony – tette hozzá. Az ajándék átadásában, elfogadásában is ki kell fejeznünk a másik ember iránti szeretetünket, a karácsonyi együttlét erről szól. Ezért olyan felejthetetlen némely régi karácsony, mert arra emlékezünk, hogy mennyire szerettük egymást. Ilyenkor nem pusztán az ajándékokra gondolunk, hiszen – mondta Erdő Péter – valljuk meg őszintén, annak idején nem is volt abból olyan sok.

A teremtésnek terve van velünk
Sok a szenvedés a világban, ha az ajándékoknál, a bevásárlásnál és a karácsonyi utca forgatagán túl tekintünk, akkor látunk kórházakat, elfekvő- és öregotthonokat, magányos, beteg, szenvedő és szegény embereket is – sorolta a bíboros, hozzátéve: „Mégis, az ő számukra is van üzenetünk, elsősorban az, hogy meglátogatjuk őket, kifejezzük, hogy nem feledkeztünk meg róluk, és megtaláljuk, hogy mire van szükségük. Azt gondolom, a karácsony ünnepléséhez mindez szintén hozzátartozik.”
A vásárlási láz, a birtoklási vágy a bíboros szerint nem új keletű az emberiség tekintetében. Úgy fogalmazott: a Zsoltárok könyvében azt olvassuk, hogy örömet adok a szívükbe, nagyobbat, mint amikor annak örülnek, hogy bővelkednek gabonában és borban. A régi időkben is úgy volt tehát – mondta a bíboros –, hogy örült az ember az anyagi sikereknek, a jó termésnek. De igazán mégiscsak a szeretet ad nagy örömet, mert az túlmegy a pillanatnyi jó közérzeten – fogalmazott.
Erdő Péter úgy véli, a pillanatnyi örömön túl valami többre vagyunk hivatottak, „a teremtésnek terve van velünk, ezért értéket kap az embernek minden lépése. Ez nagyobb öröm, mint a pillanatnyi jó közérzet”.

„Bízzunk abban, hogy mindig van valamilyen megoldás”
Soha nincs elég szeretet a világban – szögezte le riporteri kérdésre Erdő Péter –, „ám Jézussal eljött a teljes szeretet, nekünk mindig lehetőségünk van arra, hogy hozzá forduljunk, belőle merítsünk erőt. Azt hiszem, hogy ez az, ami segít bennünket arra, hogy akár a saját, múltbéli és jelenlegi hibáinkon és bűneinken túllépve meg tudjunk nyílni más felé”.

Így folytatta: Isten ereje és szeretete határtalan. „Bízzunk abban, hogy mindig van valamilyen megoldás – lehet, hogy nem pont az, amit mi szeretnénk vagy elképzelünk –, és ebben a megoldásban végső soron kirajzolódik Isten szeretete.”

„A végén mindenki gyöngének bizonyul”
A bíboros példaként hozta Futó Károly atya életét, akit az idén temettek el. Úgy fogalmazott, a 92 esztendős Károly atya olyan derűvel élte meg az utolsó napjait, „hogy nagyobbat nem lehetne még kitalálni sem. Egy élet, amely teljes volt, és amely az öröm, a boldogság felé tartott az utolsó pillanatig” – mondta, leszögezve: a földi halállal szemben egyikünk sem lehet erősebb, a végén mindenki gyöngének bizonyul. De nem ezzel van vége mindennek, „van egy nagyobb és tágabb bizalmunk, ami mindig arra indít, hogy ha nem is tudjuk elképzelni, hogy egy-egy konkrét problémát az életben hogyan oldunk meg, mégis reménykedünk abban, hogy a végén minden a helyére kerül”.

Sokan várakoznak a hazatérés reményében
A közel-keleti helyzetről szólva a bíboros azt mondta: valóban rengeteg kereszténynek el kellett hagynia az otthonát, sokan közülük nem is fognak többet hazatérni. Vannak ott ugyanakkor olyanok is sokan – hívta fel a figyelmet –, akik a térségben várják azt, hogy városaikba, falvaikba visszatérhessenek.
„Az újjáépítés munkájában lehet segíteni, próbálunk is, és azt hiszem, hogy Európa különböző népei ugyancsak keresik a segítség útját” – mondta. Az a másik kérdés – folytatta –, hogy vannak menekültek, akik még mindig táborokban élnek, keresztények és nem keresztények egyaránt, például Libanon területén. „Ők is a hazatérés reményében várakoznak, például Szíriába, amely ugyan lassan kiemelkedik majd a háborúból, de még elég súlyos helyzetben van. Próbáljuk őket segíteni abban, amire rászorulnak: ebből a segítségnyújtásból az egyház karitatív szervezetei nagyon kiveszik a részüket.”

„Tiszteljük és fontosnak tartjuk minden ember vallásszabadságát”
Erdő Péter Ferenc pápát idézve azt mondta, Európának nem egy sima gömbnek kell lennie, ahol minden és mindenki egyforma, hanem egy sokszögű idomnak, amelynek számos lapja van, és ezek a felületek egymáshoz kapcsolódnak, egymást támogatják, kiegészítik. Az európai nemzetek arculatát tehát nagyra értékeli az egyházfő – magyarázta.

A vallásszabadságról szólva a bíboros emlékeztetett arra, hogy a püspökök közössége leszögezte: tisztelik és fontosnak tartják minden ember vallásszabadságát és közösségi vallásszabadságát is. „Ez az ember méltóságából következik” – fogalmazott.

„El lehet képzelni II. János Pál pápát kereszt nélkül?”
A franciaországi híreket, amelyek a II. János Pál pápa szobrán lévő kereszt eltávolításáról szólnak, Erdő Péter úgy kommentálta: a szándék nem pusztán a vallásnyilvánítás gyakorlását látszik sérteni, de mindenképpen történelmietlen is.
„El lehet képzelni II. János Pál pápát kereszt nélkül? Hiszen a pásztorbotját is kereszt alakúra készíttette, élete utolsó éveiben pedig a keresztre feszített Krisztussal azonosult a szenvedésben” – emlékeztetett a bíboros.

Van megtérni- és van engesztelnivaló
A fatimai üzenet engesztelő imádságra vonatkozó felszólítását kiemelve úgy fogalmazott, a Biblia szerint az emberi nyomorúság fő oka a bűn. „A természet nehézségei általánosak, de hogy ezt mi sajátos rosszként éljük meg, ez az emberi bűn következménye. Tehát van megtérni- és van engesztelnivaló, de Isten szeretete kész a megbocsátásra, és a Boldogságos Szűz Mária a közbenjárónk ebben” – mondta, kiemelve, hogy ezért alakult ki Magyarországon a rózsafüzér-imádság szokása, ami a második világháború óta folyamatosan megvan.

Így folytatta: a fatimai gondolatkörben szerepel a bűnbocsánat és az üdvösség kérése is. „Hiszen számunkra a földi élet végével nincs vége mindennek. Ebben az összefüggésben látjuk a történelmet is. Vannak szenvedések, katasztrófák, voltak és vannak háborúk, de van isteni gondviselés is, ami átsegíti az embert szinte saját ostobaságával, rosszaságával ellentétben is ezeken az akadályokon. Ennek a tudatosítás újra meg újra optimizmust és erőt tud adni az embernek” – emelte ki.

„Minden forrásom belőled fakad”
A 2020-ban Magyarországon megrendezendő eucharisztikus kongresszus (amelynek utoljára 1938-ban adott otthont hazánk) középpontjában Jézus Krisztus áll. Az esemény jelmondata ez lesz: „Minden forrásom belőled fakad” – közölte Erdő Péter. Kifejtette, az idézet a 86., vagy más számozás szerint a 87. zsoltár utolsó sora, amely előtt arról írnak, hogy a végidőkben minden nemzet azt fogja vallani, hogy szintén Jeruzsálemben született meg. „Az emberek egymásban meglátják a testvért, körtáncot lejtenek, ünnepelnek és énekelnek” – mondta.

Erdő Péter kiemelte: a kongresszus emblémájában is szerepel ez a vízforrás, amely aztán – mintegy – a Dunába simul. „Ez azt is jelenti, hogy számunkra a szentmise és az oltáriszentség a csúcs és a forrás – erőforrás, örömnek a forrása számunkra. De ez nem áll meg a templom küszöbénél, ki kell áradni a világba. A mi segítő szeretetünkben kell hogy eljusson a többi ember, hívők és nemhívők felé egyaránt” – fogalmazott az ünnepi interjú utolsó gondolatában az M1-en Erdő Péter bíboros.