Az első szakértői értékelések szerint bár nem sokat változtattak azon a szövegen, amelyet eredetileg vitára bocsátottak, sikerült eloszlatni a körvonalazódó megállapodás jogszerűségével kapcsolatos főbb aggályokat és biztosítani, hogy a menedékkérők visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával történjen.

Az uniós állam- és kormányfők, valamint Ahmet Davutoglu török miniszterelnök által kötött egyezmény március 20-án lép életbe "ideiglenes és rendkívüli hatállyal", ezt követően vissza fogják küldeni a Törökországból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét.

Kiemelték, a menedékkérők ügyét minden esetben egyénileg kell elbírálni, valamint arra is kitértek, hogy az érintettek Törökországba történő visszatoloncolása a nemzetközi jogi kötelezettségek betartásával kell, hogy történjen. Leszögezték továbbá, hogy a visszaküldésben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának munkatársai is részt fognak venni.

A visszatoloncolások költségeit az Európai Unió fedezi.

Egyes hírek szerint maga a visszatelepítés, azaz a migránsok Törökországba való visszaküldése április 4-én kezdődik majd meg.

Az alku értelmében az EU-nak minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Ebben azok élveznének elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegális úton eljutni a kontinensre.

A szöveg szerint kezdetben 72 ezer menekültet telepítenek át önkéntes alapon az Európai Unió tagállamaiba. Az Európai Unió Tanácsának tavaly júliusi döntése értelmében 22 504 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene befogadniuk a tagországoknak az unión kívülről, és ebből eddig 4555 áttelepítés valósult meg. A fennmaradó mintegy 18 ezer helyet a megállapodás értelmében törökországi menekültekkel töltenék fel, és emellé jönne még további 54 ezer ember.

Az Európai Unió beleegyezett, hogy felgyorsítja a Törökországban lévő szíriai menekültek ellátásához már felajánlott hárommilliárd euró kifizetését. Amennyiben ezek a források kezdenek kimerülni, és az eredmények is megfelelőek, akkor az EU 2018 végéig további hárommilliárd eurót nyújt a törökországi menekültek ellátására.

A dokumentumban hangsúlyozták, a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkényszer eltörlése kizárólag akkor lehetséges június végéig, ha Ankara eleget tesz a vonatkozó előírások mindegyikének.

A javaslatcsomag értelmében új lendületet adnak a török eu-csatlakozási tárgyalásoknak, és június végéig megnyitják a tárgyalások költségvetési fejezetét.

Az egyezmény elfogadását követően Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy annak végrehajtásán négyezer ember fog dolgozni, az általa vezetett brüsszeli testület pedig uniós koordinátort nevez ki az egyezményben foglaltak megvalósításának biztosítására.

A volt luxemburgi kormányfő kifejtette, ezt a négyezer szakembert az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex), a görög hatóságok, valamint az EU tagállamai fogják rendelkezésre bocsátani a tervek szerint. Hozzátette, szükség van egyebek mellett tolmácsokra, bírókra, menekültügyi szakemberekre és biztonsági őrökre is.

A megállapodásról szólva Juncker leszögezte, kétségtelen, hogy az összhangban van a nemzetközi és az uniós jog előírásaival.

Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is, aki szerint kiegyensúlyozott egyezményt sikerült tető alá hozni, amely elfogadható a felek mindegyike számára.

Tusk mindazonáltal hangsúlyozta, a törökökkel való megállapodás csak egyik eleme az unió átfogó migrációs stratégiájának. Kifejtette, szükség van az EU külső határainak megerősítésére, a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartására és a schengeni rendszer védelmére.

Nagyon fontos, történelmi jelentőségű megállapodás született - mondta a török kormányfő az uniós vezetőkkel folytatott tanácskozását követően. Ahmet Davutoglu hangsúlyozta, hogy országa közös sorson, közös kihívásokon és közös jövőn osztozik az Európai Unióval. Mint mondta, a tanácskozáson tisztességes egyezményt sikerült kötni a menekültválság jelentette költségek és terhek megosztásáról.

A német kancellár szerint bár a menekültválság komoly kihívások elé állította Európát, a megállapodás képessé teheti az Európai Uniót a krízis kezelésére. Sajtótájékoztatóján Angela Merkel azt hangoztatta, hogy szerinte Európa ki fogja állni a mostani válság jelentette rendkívüli próbatételt.

A kancellár mindazonáltal elmondta, az égei-tengeri migrációs útvonal felszámolása még nem jelenti azt, hogy teljesen megoldódott a menekültválság.

Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő később leszögezte, teljesen elégedett a csúcstalálkozó eredményével. Szakértők korábban úgy vélekedtek, hogy a legnagyobb akadályt Ciprus gördítheti a megegyezés elé, amelynek északi része 1974 óta török megszállás alatt áll.

Taavi Roivas észt miniszterelnök szerint az egyezmény fordulópontot jelenthet a menekültválság kezelésében. Mint hangsúlyozta, döntő fontosságú az elfogadott alkuban foglaltak azonnali végrehajtása, amelyhez a felek mindegyikének hozzá kell járulnia.