A tárcavezető a reaktor bővítését is javasolja a kormánynak, amely jövőre írhat ki tendert az új blokkok építésére.

energiahordozókkal kapcsolatos problémákra, hiszen saját fogyasztását gázból és olajból túlnyomó részben importból fedezi. Ezért az energiaellátás hosszú távú biztonságának egyik alappillére a káros anyagok kibocsátásával nem járó technológiák fejlesztése és alkalmazása. „A hazai növekvő energiaigények kielégítéséhez még több megújuló energiára is szükség lesz, azonban önmagában ez nem elegendő. A megújulók hasznosítása költséges, a lakossági és vállalati fogyasztókat is terhelő többletkiadásokkal jár, így csökkentheti a versenyképességet.” -hangsúlyozta Fellegi.

A miniszter szerint ezzel szemben a paksi atomerőmű stabil, meghatározó eleme a hazai villamosenergia-termelésnek, a nemzeti tulajdonban lévő kapacitás ma a hazai termelés 42 százalékát adja, minden más energiaforrásnál kedvezőbb áron. Az ellátásbiztonsági, klímavédelmi és versenyképességi célok elérése érdekében a következő évtizedekben megkerülhetetlen az atomenergia szerepének a megtartása Magyarországon.

Mint Fellegi Tamás rámutatott, minden atomerőművet üzemeltető ország alapvető érdeke a japán atomerőmű-baleset tanulságainak levonása, a már elért biztonsági szint emelése. Éppen ezért írta elő az Európai Tanács a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat elvégzését minden európai atomerőműben. Magyarország az elsők között indította el az atomerőmű felülvizsgálatát: nemzeti fejlesztési miniszter március végén a paksi atomerőműben tett látogatása során elrendelte a paksi védművek, biztonsági berendezések és az üzemzavarok kezelésére kidolgozott forgatókönyvek azonnali szigorú ellenőrzését, és egy átfogó biztonsági értékelés elkészítését.

A Paksi Atomerőmű Zrt. által összeállított Végleges Jelentés főbb megállapításai között szerepel, hogy az erőmű megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. A Duna áradása a telephelyet – annak magasabb elhelyezkedése és kialakítása miatt – nem veszélyezteti. A folyó rendkívül alacsony vízszintjének bekövetkeztét az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel, biztonságosan kezelni tudja. A vizsgált meteorológiai eredetű extrém esetek nem okozhatnak számottevő kárt a létesítményben. Az áramellátás vagy hűtővíz-ellátás kimaradása esetére a reaktorok hűtéséhez rendelkezésre álló tartalékok elegendőek. A biztonság további növelése érdekében ugyanakkor az elemzés javító intézkedésekre (pl. a földrengésre eddig nem minősített, közvetlen biztonsági funkcióval nem rendelkező épületek szükség szerinti megerősítése, további, nagyobb teljesítményű dízelgenerátorok telepítése, alternatív hűtővíz-utánpótlási lehetőségek biztosítása) tesz javaslatot. Ezek megvalósításával a súlyos balesetek esélye még a jelenlegi rendkívül kis értékhez képest is tovább csökkenthető. Az Országos Atomenergia Hivatal a Végleges Jelentést 2011. december 31-ig értékeli, és határozatot ad ki azokról a teendőkről, amelyeket az erőműnek a felülvizsgálati célok elérése érdekében el kell végeznie, valamint tájékoztatni fogja az Európai Bizottságot a felülvizsgálat eredményeiről.

A kabinet a jelentés eredményeinek függvényében, és a nemrég elfogadott Nemzeti Energiastratégiában rögzített irányokat figyelembe véve hozhat döntést a paksi atomerőmű telephelyén építendő új atomerőművi kapacitásokról – hangzott el a pécsi sajtótájékoztatón. A fejlesztési tárca azon az állásponton van, hogy a villamos energia árstabilitása és érdekében a növelni kell Paks nukleáris kapacitását, új blokk vagy blokkok kiépítésével. Ha a kormány is egyetért ezzel, a blokkokra vonatkozó nemzetközi tender kiírása a jövő év első felében várható -tájékoztatott az NFM.

OrientPress Hírügynökség
Kép: OrientPress Hírügynökség / archívum