A legtöbb anyuka, akinek nem alszik jól a gyermeke, többek között azért is aggódik, vajon ő maga meddig fogja bírni a kialvatlanságot, az állandó felkeléseket. Jó hír az, hogy eddig még mindenki kibírta. De vajon hogyan lehet javítani a helyzeten? Hogyan lehet elviselhetőbbé tenni?

Aki gyermeket vállal, annak bele kell törődnie, hogy olykor lesznek álmatlan éjszakái. Még a legjobban alvó babák is felébrednek néha, hiszen a babának, kisgyermeknek természetes igénye a szülői közelség, és a szülőtől való segítségkérés, ha valamilyen baja van. Kezdetben az éjszakai éhség, szomjúság, később a fogzás, a növekedési fájdalom, a szeparációs szorongás lehet az éjszakai ébredések oka. Nagyjából másfél éves korra rendeződni szokott a helyzet, ilyenkorra a kicsi idegrendszere érettebb lesz, mélyebben alszik, alvási ciklusai a felnőttekéhez hasonló hosszúságúak lesznek.

Vannak olyan szerencsés anyukák, akiknek szinte sosem kell éjjel felkelniük, kezdettől fogva képes legalább 6 órát aludni a babájuk éjszaka, de még náluk is előfordulhat, hogy egy betegség, megfázás miatt elkezd éjszaka felébredni a kicsi és a betegség elmúltával sem javul a helyzet. A problémát ilyenkor az okozza, hogy a kicsi “megtanulja”, ha valami baja van, éjjel is kérhet segítséget és kér is. Nem az a gond, – amit sokan tévesen feltételeznek-, hogy megszokja a felkelést és direkt felkel, hanem, hogy valóban valami baja van és segítséget kér, mert megtanulta, hogy olyankor segítséget kap.

A kismamák másként alszanak, mint az átlagos felnőtt emberek és ennek hormonális okai vannak. Minden anyuka észreveszi, hogy a szülés óta éberebben alszik, kisebb zajokra is felébred és a baba sírását is azonnal meghallja. Ha egy-egy éjszaka mélyebben alszik, olyankor a baba sem szokott felkelni. Ezt ezoterikus szemszögből azzal magyarázhatjuk, hogy a baba és az anya 9 hónapig együtt éltek, mindent együtt csináltak, a baba átvette az anya szokásait (ezért van az, hogy ha az anya rendszeresen éjfélkor került ágyba, akkor az újszülött sem szeret igazán este 8-kor lefeküdni).
De nemcsak ezoterikus, hanem tudományos magyarázat is létezik erre: a szülés után az anya szervezetében megváltozott hormonszintek teszik lehetővé, hogy az anya felszínesebben aludjon és fel tudjon kelni, amikor a csecsemő felsír.

A szoptatás áldásos hatása révén az anya könnyebben vissza is alszik, ha éjjel felébred és megszoptatja a babát. Ez a jótékony hatás nagyjából 1,5-2 éves korig érvényesül.

Miért van az, hogy egyes anyukák szoptatás után nem tudnak visszaaludni? Mert amikor a baba felsírt, kibújtak az ágyból, talán még kislámpát is kapcsoltak, kimentek a babához, ülve megszoptatták, amíg a kicsi szopizott, azon törték a fejüket, vajon most miért kelt fel, miért nem alszik már megint, mi lehet a baja, lehet, hogy nem is kéne már szoptatni éjszaka stb. Bekapcsolt az agyuk és így már nehezebben megy a visszaalvás is.

A természet ezt úgy találta ki, hogy az anya ilyenkor szinte fel sem ébred, hanem félálomban maga mellé fekteti a kicsit és a baba addig szopizhat, amíg vissza nem alszik.

Mivel lehet segíteni a kialvatlanságon? Először is fontos, hogy elfogadd, hogy meg fog javulni a helyzet. Általában néhány hétről, esetleg hónapról van szó, amíg a baba nagyon gyakran felkel éjszaka. A legtöbbször egymást váltogatják a jó és a rossz éjjelek.

Sokat segít, ha nem magadat hibáztatod, ha elfogadod, hogy ez most egy darabig így lesz, és hogy az éjszakai szoptatás normális dolog akár 2 éves korig is. Ha nem idegeskedsz minden egyes felkelésnél, ha tudomásul veszed, hogy a te babád igényli a testközelséget, a megnyugtatást, akkor magadtól fogsz rátalálni azokra a kreatív megoldásokra, amik a ti számotokra meghozzák a nyugodt éjszakákat. Van, akinél az együttalvás jelenti a megoldást, másoknál egy közösen használt matrac válik be, amire oda tudtok feküdni az éjszakai szopizás idejére. Soha nem szabad azt hinni, hogy ez már a végleges megoldás lesz és “jaj, mi lesz, ha ez most már mindig így marad”, mert idővel minden baba leszokik az éjszakai ébredésekről és egyszer csak azt veszed észre, hogy már hetek óta minden éjjel 7-8 órát alszol egyben és kicsit még hiányozni is fognak az összebújások.

Mindenképpen fontos, hogy túltedd magad a lelkiismeret-furdaláson. Miért nem alszik rendesen? Mit ronthattam el? Miért nem vagyok következetesebb vele? Felesleges ilyeneken törni a fejed. A Te gyermekednek Te vagy a legtökéletesebb szülő még akkor is, ha depressziósabb napjaidon bárki mást jobbnak tartasz magadnál. Őneki leginkább rád van szüksége és mit adhatnál neki többet annál, mint hogy ha segítséget kér, ha sír, akkor hozzád bújhat, biztonságot és segítséget nyújthatsz neki?

Ha nem tudod kialudni magad, ha csak néhány órát aludtál éjjel, sokat segíthet a következő nap átvészelésében, ha sokat vagytok a szabad levegőn, sétáltok, játszótereztek, kirándultok egyet.

Enyhíthetsz az álmosságon azzal is, ha lefekszel délután aludni, amíg a kicsi alszik, vagy ha segítséget kérsz egy családtagodtól, mondjuk megkéred a nagyit vagy Apát, hogy vigye el 1 órára sétálni a kicsit, amíg te szundítasz egyet. Ausztrál kutatók nemrégiben kimutatták, hogy egy fél óra délutáni szunyókálás 2 óra éjszakai alvást képes pótolni!

Ha végképp nem bírod a kialvatlanságot és az állandó éjszakázást, akkor választhatod azt is, hogy önálló alvásra neveled csemetédet. Ez különösen első gyermekes anyukáknál szokott nagy lelki vívódást okozni. Bizonytalanok, nem tudják, nem okoznak-e lelki problémákat a babánál azzal, hogy vagy így vagy úgy sírni hagyják, illetve nem elégítik ki maradéktalanul az igényeit. De gondolj bele, mit választanál, ha lenne egy másik gyermeked is? Ha egyszerre 2-3 gyereket kell ellátnod, sokkal kevésbé bírod a nappali strapát, ha éjszaka nem hagynak aludni, éppen ezért a két vagy több gyermekes anyukák gyakrabban döntenek úgy, hogy már kezdettől fogva fokozatosan önálló alvásra nevelik a babát, hiszen a nagyobb gyerek(ek) sem szenvedhet(nek) kárt amiatt, hogy a kicsi nem alszik (arról nem is szólva, ha a kicsi sírása éjszaka felébreszti a nagyokat…).

Bárhogy is legyen: az, hogy igyekszel a mindkettőtök számára legjobb megoldásokat megtalálni, igazán nagy gyermeknevelési kihívás, amiből sokat tanulhatsz, hiszen az elkövetkezendő években még egy sor bonyolult rejtvénnyel kell majd szembenézned a gyermeknevelés terén és azok legalább olyan nehezek lesznek, mint ez.