A konkrét téma a gyermeküket kórházba kísérő édesanyák, családtagok elhelyezése volt, hiszen a probléma kihatása a családok életére nagyon jelentős, miközben a megoldás nem is olyan nehéz, mint gondolnánk. Van ugyanis több, konkrét példaértékű, fenntartható, a közösséget is tettre bíró, nem „tűzoltás jellegű” megoldás is. Ha erre a helyi adottságok fizikailag lehetőséget adnak, a többi már „csak” összefogás, szakértelem, kitartás és persze idő kérdése.

Maga a téma többnyire csak bulvár hírek mentén szerepel a sajtóban. Csak akkor szembesülünk a helyzettel, ha súlyos vagy speciális betegség miatt saját gyermekünk, vagy közeli családtagunk gyermeke elhúzódó kórházi kezelésre szorul. Ilyenkor az anyukáknak, szülőknek munkahelytől, családtól távol, szinte lehetetlen körülmények közt kell aktív támogató jelenlétével segítenie a beteg gyermeket a gyógyulásban. Napi tapasztalat, hogy a nővérek, orvosok empátiája ilyenkor is csodákat tesz. Még a gyermek és csecsemő osztályok miniatűr kórtermeibe is sikerül „tűzoltásként” egy-egy pótágyat, széket, vagy matracot beszuszakolni.

Az SCA Care of Life, Fenntartható Társadalmi Felelősségvállalás Kerekasztal hozzászólói voltak: Dr. Kormosné Debreceni Zsuzsanna, az EMMI Család- és Népesedéspolitikai Főosztály mb. főosztályvezetője; dr. Velkey György, a Bethesda Gyerekkórház főigazgatója; dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója; dr. Ágoston Attila a Nova Papír Zrt. vezérigazgatója; Kanyó Roland a dm marketing és PR menedzsere; valamint Kováts Adél színművésznő és Jaksa Petra tűzoltó hadnagy a Bethesda Kórház Alapítvány nagykövetei. A SCA Care of Life programját Venter Zoltán ügyvezető igazgató és Molnár László üzletág igazgató képviselte.

Az anyukák, családtagok jelenléte nem nélkülözhető az otthonuktól távol kezelt gyermekek lelki támogatásában. Ha viszont a szükség nem találkozik a lehetőséggel, az óhatatlan kényszermegoldások sorához vezet, ahogy itt is. Az áthidaló, alapjában szükségmegoldásokat felvonultató elszállásolás azonban az anyukák, családtagok aktív támogató jelenlétét alapjában ellehetetlenítő testi – lelki kimerültségéhez vezet, miközben a gyermekellátást az ilyen megoldás épp az esetlegesség folytán hátráltathatja. Az is komplikálja a helyzetet, hogy az egészségügyi intézményeink épületeinek jelentős része eredetileg nem is kórházi célra épült, s kiemelten igaz ez a gyermekkórházakra.

Az egészségügyi törvény minden beteg gyermeknek megadja a kapcsolattartás jogát, amikor kimondja, hogy minden gyermek mellett egy szülő maradhat a kórházi kezelés idejére. A magyar gyermekkórházakban a szoptatós kismamák folyamatos jelenléte már biztosított, más esetben azonban a helyzet korántsem ilyen kedvező. Az előző kormányok erre a fontos részletkérdésre nem szenteltek kellő figyelmet és így nem nyújtottak elegendő politikai, finanszírozási támogatást sem a gyermekek és anyukák, szüleik egyidejű elhelyezésének biztosítására. Az OEP 2012-es kimutatása alapján az ifjúsági, gyermek és újszülött kórházi ápolás átlagos időtartama 5,2 nap. A korosztály összesen 1.200.000 éjszakát tölt kórházban. Tartós – 1 napnál hosszabb kórházi ápolás – szülői jelenlétre minden ötödik esetben reálisan szükség van, ami így cca. 250.000 kórházban, a betegágy mellett átvirrasztott éjszakát jelent az anyukák, családtagok számára, jobbára rendezetlen, estleges körülmények között.

^{A leendő anyaotthon épülete a felújítás előtt}

Az Közös Küldetésünk az Egészség elnevezésű SCA Hygiene Products Kft. és a Bethesda Kórház Alapítvány 2 éves együttműködése révén az Országos Gyermekégési Centrum Anyaotthonának megépítése lehetővé vált. Az Anyaotthon 10 férőhellyel segíti majd az Égési centrum munkáját segítő anyukák, családtagok tartós és fenntartható elhelyezését. Az Anyaotthon teljes építési költsége várhatóan kb. 50 millió forint lesz. Az 1 főre jutó bekerülési költség így 5 millió forintba kerül, ami kevesebb, mint harmada egy kórházi ágyra jutó éves állami „hotel” ráfordításnak. (ez kb. 17 millió forint 2014-ben).

Az SCA Care of Life programja 2 év alatt mintegy 8 millió forint közvetlen anyagi támogatást nyújtott az Alapítvány rövid távú, finanszírozási céljainak segítésére, elsősorban az SCA közvetlen üzleti partnereink bevonásával. Ez persze nem kevés, de a fő csapásirány mégis inkább a Bethesda alapítvány stratégiai, fenntarthatósági céljainak segítése volt. Erre mennyiségileg és minőségileg is többet fordított az SCA Care of Life programja. A fenntarthatósági célok megvalósítására (SZJA 1% felajánlói kör bővítése) 10 civil szervezetet, 50 társcéget, 100 munkatársat és 200 médiapartnert sikerült mozgósítani, mintegy 12 millió Ft ráfordítása mellet. Az addigitól színesebb és szélesebb támogatói körnek köszönhetően sikerült mintegy 10%-al növelni az SZJA 1%-ot felajánlók számát, miközben a nagyobb gyermekegészségügyi célú alapítványoknál átlagban 30% zuhanás történt. Az SCA Care of Life program „Közös Küldetésünk az egészség” kezdeményezésének a lényege éppen ez, a támogatott partner számára hosszú távon is működő kapcsolati és támogatói tőke közös létrehívása, konkrét elszámolható célok mentén.

A Közös Küldetésünk az Egészség együttműködés nagy tanulsága és sikerének záloga is, hogy még egy ilyen robosztus cél is, mint az állami gyermekkórházakban a fenntartható szülői jelenlét biztosítása is megoldható a magyar vállalatok és civil szerveződések elemi kezdeményezéseinek összekapcsolásával, összehangolásával.

Megfordítva is igaz, az anyaotthonok fenntartható hálózata csak a civil, a vállalati és az állami szféra stratégiai együttműködésében jöhet létre. Utóbbi kiépítésében az olyan szakmai szervezetek, mint a Magyar Kórházszövetség vagy a Nemzeti Betegfórum – tömegük és szakértelmük folytán is - sokat tehetnek. A Magyarországon működő vállalatok, KKV szektor a Társadalmi Felelősségvállalásban valamely konkrét kormánykezdeményezésbe integrálódva még hatékonyabb, fennfartathatóbb. Így az olyan általános, globális pozitív gondolatok, mint a „család nemzetközi ENSZ éve”, a helyi közösség számára konkrét és pozitív cselekvéssel, hiteles tartalommal tölthetők fel.

A hospitalizációs (azaz a kórházi ápolási) folyamat során elválasztási stressz éri a gyerekeket, melyre ők háromlépcsős reakcióval „válaszolnak”. Első lépésben ösztönös tiltakozás lép fel, ezt követi a reményvesztettség állapota, majd a kórházi személyzettel való együttműködés megtagadása. Minél kisebb a gyermek, minél hosszabb a kórházi kezelés időtartama, annál nagyobb lelki traumát okoz, ha az addig biztosnak hitt pont – a szülő – „eltűnik” a gyermek életéből. Egészségügyi-szakmai alapvetés, hogy csak a beteg gyermek testi, lelki és érzelmi szükségleteinek egyaránt megfelelni képes kezeléssel lehet érdemi terápiás eredményt elérni. Ebben a szülő aktív, támogató, energizáló jelenléte épp olyan fontos „minimumtényező”, mint a megfelelő fűtés, vagy akár az odaillő antibiotikum és dózis megválasztása.

^{2014. Nők Napja}

A Kerekasztal résztvevői szakértőként és magánemberként is úgy vélik, hogy a nem szoptatós gyermekek anyukáinak, szüleinek is biztosítani kell, hogy ne egy széken, vagy jobb esetben a kórházi ágy alatti matracon kelljen akár hatodmagukkal átvirrasztaniuk át a benntartózkodás legnehezebb napjait, éjjeleit.

Dr. Kormosné Debreceni Zsuzsanna, az EMMI Család- és Népesedéspolitikai Főosztály mb. főosztályvezetője szerint „a kormányzati munka kiemelt területe a családügy, ezen belül a 0-14 éves gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása. A családokban nevelt gyermekek a jövőt jelentik, egészségük, és egészségtudatos hozzáállásuk biztos alapját tudja nyújtani a felhőtlen környezetben, a szülővel vagy hozzátartozóval közösen telő kórházi tartózkodás.” Kiemelte, hogy az állami oldalról támogatandónak tartják azt a modellt, amelyben számos társadalmi szereplő összefogásában valósulnak meg fontos célok, hiszen a családvédelmi törvényben is ez a célkitűzés fogalmazódik meg a családokat illetően.

dr. Velkey György, a Bethesda Gyerekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke elmondta: „A Bethesda Kórház Alapítvány Országos égési Centrum Anyaotthonának elérése csak az első lépcsőfok: évtizedes elmaradást pótolhatna, ha a civilek és a for profit cégek összefogásában a gyermekkórházak többségében lehetővé válna az anyaotthonok rendelkezésre állása”.

Venter Zoltán az SCA Hygiene Products Kft. ügyvezető igazgatója szerint: „Vállalatunk, az SCA az édesanyákat, nagymamákat, fiatal hölgyeket, összességében a nőket helyezi a Társadalmi Felelősségvállalása fókuszába. Amíg nemzetközi szinten az SCA a Volvo Ocean Race vitorlás verseny sok év óta egyetlen női csapatának (akik e pillanatban az összes férfi csapat előtt vezetik a versenyt) szponzorálása révén képviseli ezt a gondolatot, addig Magyarországon olyan együttműködést kerestünk, ami konkrét, gyakorlati és valódi segítségnyújtást jelent minden nőnek. Ebbe az SCA ügyfeleit és partnereit is bevontuk, ami értelemszerűen megsokszorozta munkánk komplexitását is, de az eredményét is.”

dr. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a patikusok továbbképzésén keresztül törekszenek a társadalmi szemléletformálásra. Hangoztatta, hogy ők is törekszenek az SCA-hoz hasonlóan a több, alkalmi együttműködés helyett két hosszútávon fenntartható programra fókuszálni.

dr. Ágoston Attila, a Nova Papír Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság felügyelőbizottsági tagja szerint: a lokálisan működő programok oldják meg a helyi problémákat. Fontos, hogy a nagyvállalatok és a KKV szektor is megtalálja a helyi civil partnereket a helyben releváns célokhoz. Ez pl. a Nova papír életében a Vakok Általános iskoláját jelentette, a cél pedig egy gyengén látó barát játszótér volt, ami meg is valósult.

Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere elmondta: a Közös Küldetésünk az Egészség program kiemelkedő jelentőségű, mert fenntartható, a helyi igényekre válaszol, a partner számára átmenthető hálózatot alakít ki. A dm „Együtt a babákért” CSR programja sok hasonlóságot mutat az SCA Care of Life CSR programjához, a fő különbség a lokalitásban van. Általános javaslatként a dolgozói önkéntesség támogatását fogalmazta meg.

A kerekasztal egyetértett abban, hogy fontos, hogy minden rászoruló gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a kórházi kezelése alatt is a családban, családi körben maradhasson. Ha szükséges az anya, vagy más hozzátartozója a nap 24 órájában biztosíthassa a beteg gyermek számára azt a biztonságérzetet, amit csak a család képes. Ez csakis anyaotthonok létrehozásával képzelhető el. Ilyen és hasonlóan fontos más társadalmi célok elérésére alkalmas CSR tevékenység csak közösségi jelleggel, a fenntarthatóságot alapértékként kezelve érhető el, az állami, vallási, civil és vállalati szereplők összehangolt munkájának eredményeképp. Amiben sokat kell még fejlődnünk, az a támogatott oldal felkészültsége, „versenyképessége”. A hazai vállalati szereplők pedig éppen a jó CSR révén tudják visszaépíteni azt a bizalmat, ami a gazdasági világválság következtében megrendült.