Városlista
2024. december 16, hétfő - Etelka

Hírek

2014. Január 25. 07:00, szombat | Belföld

Lakáshitel válás, szakítás esetén – Kié lesz? Mi a megoldás?

Lakáshitel válás, szakítás esetén – Kié lesz? Mi a megoldás?

Új rovatunkban joga van kérdezni, és szakemberektől kap választ! Ezúttal arra a kérdésre, hogy mi a megoldás akkor, ha egy pár el/szétválik és közös tulajdonú lakásuk hitellel rendelkezik.

Polgári jogi témakör:

Tisztelt Onlinejogsebész!

Párommal 50-50%-ban tulajdonosai vagyunk egy társasházi lakásnak.
A megromlott viszony miatt ő szeretné kivásárolni (fennálló hitelem átvállalásával, fennmaradó rész készpénzes megfizetésével) vagy értékesíteni a részemet.
Számomra egyik megoldás sem elfogadható, mivel a hitel átvállalását- és a fennmaradó rész részemre történő kifizetését követően, vagy az értékesítést követően legfeljebb albérletet tudnék fenntartani.

Kikényszeríthető-e a párom akarata, milyen döntés születhet, mennyi idő alatt, és kit milyen jellegű, a peres eljáráshoz kapcsolódó költségek terhelnének?

Köszönettel.

2014. 01. 16.
________________________________________
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

A Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.

A közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani vagy megfelelő ellenérték fejében a bíróság az egyik tulajdonos tulajdonába adhatja. Ha a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, akkor a közös tulajdonban álló ingatlant értékesíteni kell és a vételárat a tulajdonosok között szét kell osztani.
A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 1/2008. (V.19.) PK. véleményében részletesen összefoglalja a közös tulajdon megszüntetése iránti perben hozandó bírósági határozatok egységesítésre irányuló jogvéleményét.

Tehát amennyiben az egyik tulajdonostárs meg kívánja szüntetni a tulajdonközösséget, bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásnak azonban nem az a célja, hogy bármelyik féltől bármit is kikényszerítsen, hanem az, hogy a jog eszközével olyan döntést hozzon, amelyik mindkét fél számára megfelelő, illetve egyik fél számára sem okoz jelentős jogsérelmet. Tehát a közös tulajdon megszüntetését, amennyiben a volt barátja pert indít, megakadályozni nem tudja, csak ebben az esetben a közös megbeszélés és megállapodás helyett a bíróságra bízzák a döntést.
A meglévő hitel összege és a hitel felvételének körülményei igen fontosak lennének az ügy szempontjából, a részleteket azonban nem fejtette ki.

Általánosan elmondható, hogy a hitel akár a lakás vásárlására, akár személyi kölcsönként került ön által felvételre, kizárólag a Bank jogosult eldönteni, hogy a barátja jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján hozzájárul-e a hitele átvállalásához vagy sem.
Emiatt mindaddig amíg a banki hitel-előminősítés alapján nem derül ki, hogy a hitel a barátja által átvállalható lenne-e, addig nem is érdemes ezzel a kérdéskörrel foglakozniuk.
Az azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a barátja nem kívánja a továbbiakban a közös tulajdont fenntartani, akkor annak megszüntetésére pert indíthat.

Valamennyi per előbb vagy utóbb ítélettel fog befejeződni, amelyet fellebbezéssel az a fél, (vagy mindkét fél megtámadhat) aki magra nézve az ítéletet hátrányosnak tekinti megtámadhat, de az ügyre előbb-utóbb pont fog kerülni.
Egy peres eljárás időtartamát nehéz előre megmondani, hiszen a bíróság csak akkor hozhat ítéletet ha befejezte a bizonyítási eljárást, ennek átlagos időtartamát azonban kb. 1,5 évben jelölném meg. Javaslom mindezek miatt, – tudom, hogy egy megromlott kapcsolatban ez a legnehezebb – hogy próbáljanak meg békésen megegyezni abban a kérdésben, hogy hogyan szüntethető meg a közös tulajdon anélkül, hogy bármelyikük számára az többlet veszteséget okozzon.

Amennyiben a hitel un. személyi kölcsön akkor nem terheli az ingatlant ezért dönthet úgy is, hogy kéri a lakás 50 %-nak eladási árát és ön fizeti tovább a személyi kölcsönt. A peres eljárás illetéke a pertárgy érték (jelen esetben az ingatlan 50 %-nak értéke) 6 %-a, de minimum 15.000 Ft, fellebbezési eljárásban 8 %, de minimum 15.000 Ft.

Kérhet teljes illeték- és költségmentességet, amennyiben jövedelmi-és vagyoni viszonyai ezt alátámasztják és illetékfeljegyzési jogot is (ekkor majd utólag a pervesztes fél köteles az eljárási költségeket viselni) a bírságtól. A hitelének összege, típusa, felvételének körülményei azonban nagyban befolyásolják az vagyonmegosztásban hozandó végleges döntést.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Üdvözlettel:
dr. Csomós Lilla Annamária
ügyvéd
www.onlinejogsebesz.hu

Ezek érdekelhetnek még

2024. December 16. 06:00, hétfő | Belföld

Hétfőtől fokozott ellenőrzéseket tart a rendőrség a közutakon

Fokozott ellenőrzéseket tart a rendőrség az ittas vagy bódult járművezetők kiszűrésére a jövő héten az ország közútjain.

2024. December 16. 06:00, hétfő | Belföld

Elismerést kapnak a MÁV árvízi védekezésben részt vevő munkavállalói

Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján egyszeri, kétszázezer forintos SZÉP-kártyás pénzbeli elismerésben részesülnek a MÁV árvízi védekezésben részt vevő munkavállalói

2024. December 15. 09:17, vasárnap | Belföld

Orbán Viktor: Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal

Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sopronban, az M85-ös autóút befejező szakasza és a Bécsi-dombi alagút átadásán.