de a teljes kapacitáshoz közeli működés és a várható monetáris szigorítás a későbbiekben valószínűleg visszafogja a lendületet.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szerdán ismertetett havi előrejelzésében kimutatta, hogy a magyar, a cseh, a lengyel, a szlovák, a román és a bolgár gazdaság 2014 óta számolt éves átlagos növekedési üteme elérte a 3,5 százalékot.

A ház szerint a következő tizenkét hónap növekedési kilátásai is meglehetősen jók, a bérnövekedés és a banki hitelkihelyezés a térség gazdaságaiban gyorsul, az euróövezeti fellendülés pedig az exportnak ad felhajtóerőt.

Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői 4 százalék körüli éves összevetésű átlagos növekedést várnak a közép- és délkelet-európai EU-gazdaságokban az év hátralévő részére. A cég hangsúlyozza, hogy ez a konszenzusos várakozás felső széle.

A ház elemzői szerint azonban nem kizárt, hogy a térség már nincs messze a jelenlegi növekedési ciklus fordulópontjától, az erőteljes növekedés egyik fontos következménye ugyanis az, hogy az országcsoport gazdaságai csaknem teljes kapacitással működnek. Ennek egyik jele, hogy a munkanélküliségi ráta mindegyik közép- és délkelet-európai gazdaságban jóval a 2000 óta eltelt időszak átlaga alatt jár, Magyarországon például ennek az átlagnak hozzávetőleg a fele.

A munkapiaci helyzet feszesebbé válásával a bérnövekedés üteme mindegyik országban átlépte a termelékenység növekedési ütemét, és ennek eredményeként erősödésnek indult az inflációs nyomás.

A Capital Economics londoni elemzői szerint mindez azt jelenti, hogy a térségi jegybankok az elmúlt évek rendkívül laza monetáris politikája után a következő években valószínűleg szigorításba kezdenek, és ez valamelyes mértékben "kiereszti a gőzt" a régió gazdaságaiból.

A Capital Economics közgazdászai mindezt egybevetve az idei évre várt 3 százalékos térségi növekedési átlag után 2018-ban 2,5 százalékos, 2019-ben 2,3 százalékos átlagos növekedést várnak a közép- és délkelet-európai EU-térségben.

A ház Magyarországon az idén 4 százalékos, 2018-ban 2,5 százalékos, 2019-ben 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és szerdai előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata a jelenlegi 0,90 százalékról 2018 végéig 2,00 százalékra emelkedik.

Az MNB belátható időn belüli kamatemelési ciklusát más nagy londoni házak is valószínűsítik, bár ez az előrejelzés nem konszenzusos.

A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői legutóbbi helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak: fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben, különös tekintettel arra, hogy a magyar jegybank csak 2019-re várja az inflációs ütem konvergenciáját a célsáv 3 százalékos középszintjéhez. A ház szerint ez azt eredményezheti, hogy gyorsabb ütemben kell majd hozzákezdeni a monetáris politika normalizálásához, mint ahogy ezt az MNB jelenleg várja. A TD Securities londoni elemzői 2018 első negyedére valószínűsítik az MNB első kamatemelését, és lehetségesnek tartják azt is, hogy a jegybank a nem konvencionális enyhítési eszköztár egyes elemeit már az idén eltávolítja a monetáris politikából.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzőrészlege a minap 0,9 százalékponttal 3,8 százalékra javította a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedésére adott prognózisát, a jövő évi magyar GDP-bővülésre szóló becslését pedig 0,5 százalékponttal 3,3 százalékra emelte, elsősorban az euróövezeti kilátások javulásával és az erőteljes hazai kereslettel indokolva a felülvizsgálatot.

A cég londoni elemzőinek megítélése szerint azonban az MNB-t nem aggasztja a magyar gazdaság erőteljes növekedése, és bár az MNB enyhítési retorikája kirívó a közép- és kelet-európai jegybankok körében, az erőteljes gazdasági növekedés ellenére valószínűtlen a magyar monetáris politika normalizálásának elkezdése 2018 kései szakasza előtt.