Hírek
2017. Október 24. 07:26, kedd |
Külföld
Forrás: mti
Ma tartja alakuló ülését a német Bundestag
Ma tartja alakuló ülését a német szövetségi törvényhozás alsóháza, a Bundestag.
A második világháború utáni 19. Bundestag első ülésén döntenek a házszabályról és megválasztják az elnököt és az alelnököket.
Megalakul a házbizottság, amely az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A többi bizottságot a várhatóan még legalább egy-másfél hónapig tartó koalíciós tárgyalások befejezése után tudják megalakítani.
A Bundestagnak 709 tagja és hat képviselőcsoportja lesz. A legnagyobb az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) frakciószövetsége 246 fővel, a második a szociáldemokrata párt (SPD) frakciója 153 fővel, utánuk a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) következik 92 képviselővel, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 80 fővel, az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 69 fővel, végül a Zöldek 67 fővel. A testületnek 2 független tagja is lesz, mindketten az AfD jelöltjeként jutottak be, és a szeptember 24-i Bundestag-választás óta kiléptek a pártból.
A hagyományok szerint a Bundestag elnökét a legnagyobb képviselőcsoport jelölheti. A CDU/CSU pártszövetség Wolfgang Schäuble jelenlegi pénzügyminisztert, a CDU politikusát jelöli a tisztségre. Megválasztása biztosra vehető. A szavazás után az új elnök beszédet mond és átveszi az ülés irányítását a rangidős képviselőtől.
A hagyományok szerint valamennyi frakció jelölhet alelnököt. Megnevezte jelöltjét a Bundestagba első alkalommal bekerült AfD is, a CDU/CSU-tól jobbra álló párt a korábbi államfőjelöltjét, Albrecht Glasert indítja. Ebből alakulhat ki az új Bundestag első nagyobb konfliktusa; a többi frakció elutasítja Albrecht Glasert, az AfD viszont nem hajlandó olyan jelöltet állítani, akit a többi frakció is támogathat.
Albrecht Glasert a vallásszabadságra vonatkozó nézetei miatt nem támogatja a többi frakció. A politikus több interjúban kifejtette, hogy szerinte a muzulmánokat nem illeti meg a vallásszabadság joga, mert az iszlám nem vallás, hanem politikai ideológia. Azt is elmondta, hogy éppen ezért nem lehet különbséget tenni a muzulmánok és az iszlamisták - egy szélsőséges iszlám politikai ideológia követői - között. A Glaserrel szembeni bírálatok szerint nem méltó a Bundestag alelnöki tisztségére, aki kétségbe vonja a vallásszabadságot. A Bundestag így várhatóan AfD-s alelnök nélkül kezdi meg munkáját.
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 16. 06:00, hétfő | Külföld
Ukrán elnök: Oroszország megkezdte az észak-koreai katonák bevetését a harcokban
Már vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a Telegramon.
2024. December 15. 09:24, vasárnap | Külföld
Ausztria ezer eurót ad a szíriai menekülteknek, ha hazamennek
Az osztrák kormány ezer euró készpénztámogatást ajánlott fel azoknak a szíriai menekülteknek, akik készek visszatérni hazájukba Bassár el-Aszad elnök bukása után
2024. December 15. 09:21, vasárnap | Külföld
Leminősítette Szlovákiát a Moody's
Leminősítette Szlovákiát a Moody\'s Ratings, mindenekelőtt a szlovákiai gazdaság intézményi környezetének folyamatos romlásával indokolva a döntést.
2024. December 13. 07:24, péntek | Külföld
Donald Trump: Határozottan ellenzem, hogy rakétákat indítsanak több száz mérföldes távolságra Oroszország területén
A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor