Mindezt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke mondta az MTI érdeklődésére annak kapcsán, hogy a napokban egyhangúlag elfogadta 2013-as beszámolóját az Országos Bírói Tanács.
Az évtizedeken át rendkívül nehéz helyzetben lévő Fővárosi Törvényszéken is érdemi javulás következett be. Az ország legnagyobb bíróságán az egy bíró kezén folyamatban lévő ügyek száma két év alatt az országos átlagra vagy az alá csökkent, így az elmúlt két évben egy évszázados problémát sikerült megoldani. Ezért lehet bízni abban, hogy a devizahiteles perek újabb hullámával is képesek lesznek megbirkózni a törvényszéken - fűzte hozzá az országos bírósági igazgatás vezetője.

Uniós összehasonlításban sincs ok szégyenkezésre, a polgári perek átlagos időtartama körülbelül három hónap, ez dobogós helyezés az EU-ban - tette hozzá.

Az elmúlt időszak egyik sajátossága, hogy ugrásszerűen nőtt az ügyteher: 2011-ben 1,162 millió ügy érkezett, 2013-ban már 1,781 millió. A szabálysértési ügyszakban jelentős többletterhet okozott, hogy a pénzbírságot meg nem fizetők esetében a szankció átváltoztatásáról, elzárásról kellett dönteni, ám erre csak tárgyaláson kerülhetett sor, továbbá a cégek változásbejegyzése okozott kiugróan nagy munkaterheket. Az eset tanulsága, hogy jogszabály-véleményezésnél határozottabban meg kell jeleníteni a bírósági szervezet érdekeit - jegyezte meg az elnök.

A készülő új büntetőeljárási törvény kapcsán Handó Tünde kiemelte azt problémát, hogy kinek a kötelessége a perbeli bizonyítás, a vádat képviselő ügyészé vagy a vád és a védelem érveit mérlegelő pártatlan bíróé. A polgári perrendtartásban pedig sokan az egyértelmű kereseti kérelem előírását szorgalmazzák, manapság ugyanis nem ritka, hogy a bírónak kell találgatnia, mit is akar a felperes és miért. Például devizahiteles ügyekben rendszeresen előfordult, hogy többféle, eltérő, akár egymást kizáró érvelést kapcsoltak a követeléshez, hátha valamelyik megtetszik a bírónak.

Az utóbbi évek kedvező tendenciái közül az elnök kiemelte, hogy a megyei törvényszékek vezetői immár nemcsak a helyi érdekek képviseletében lépnek fel, hanem országos szinten, az egységes bírósági szervezet érdekeit szem előtt tartva is. A jobb helyzetben lévő törvényszékek vezetői nemegyszer ajánlották fel segítségüket a nehezebb helyzetben lévőknek, így az ügyfelek érdekeivel összhangban viszonylag gyorsan fejeződhettek be az ügyek.

Handó Tünde beszélt arról is, hogy álláspontja szerint az ítélkező munka hatékonysága 80 százalékban nem a tárgyaló bírón múlik, hanem például az alkalmazandó jogszabályok minőségén vagy a társszakmák képviselőinek - az ügyvédeknek, az ügyészeknek, a szakértőknek - a hozzáállásán. Hangsúlyozta: támogatja az új igazságügy-minisztert abban a törekvésében, hogy dialógust kezdeményezzen a jogászi hivatásrendek között, és bízik abban, hogy ezen a téren komoly koordináló szerepet tölthet be a tárcavezető.

Az OBH mindent megtesz azért, hogy javítsa a bírói munka hatékonyságát: a továbbképzésben részt vevő bírák nem csupán az új jogszabályokkal, de a hatékony perelőkészítés, tárgyalásvezetés, írásba foglalás technikáival is megismerkednek.

A romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítéletnek a törvényben meghatározott 60 napos határidőt messze túllépő, csaknem egy évig tartó írásba foglalása kapcsán az elnök általánosságban azt hangsúlyozta: a bírónak be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat, különösen a határidőket. A bírósági vezető feladata pedig egyfelől az, hogy minden segítséget megadjon a bírónak a gyors és színvonalas munkavégzéshez, másfelől viszont, hogy kellő eréllyel ellenőrizze a bírákra vonatkozó követelmények teljesülését.

Handó Tünde megjegyezte: a nagy ügyekben nemcsak a tárgyalássorozat és az ítélethozatal, hanem a sok száz oldalas ítélet megírása is rendkívüli munkaterhet jelent, de rendelkezésre állnak olyan technikák, amelyek segítségével a probléma kezelhető. Az elnök ezzel kitért arra is: szakmai körökben egyre elterjedtebb az a vélemény, hogy a magyar ítéletek szükségtelenül terjedelmesek - nemrég Pécsett született egy több mint 2000 oldalas határozat -, ezért az eljárási törvények újrakodifikálása során arra törekszenek, hogy az ítéletekben valóban csak a releváns momentumokat kelljen a bíráknak rögzíteniük.

A közelmúltban korrupciós cselekmények miatt többéves szabadságvesztésre ítélt szegedi, illetve nyíregyházi bíró kapcsán az elnök kiemelte, hogy bár ilyen ügyből egy is sok, egy-két eset mégsem jellemzi a 2800 tagú bírói kart, a tendenciák pedig egyértelműen kedvezőek: 2012-ben kilenc, 2013-ban két büntetőeljárás indult bíró ellen, zömében az ítélkező munkától független, nem szándékos cselekmény miatt.

Handó Tünde nem kívánt állást foglalni annak a bírónak az ügyében, akinek a napokban bolti lopás miatt függesztették fel mentelmi jogát, és aki sajtóhírek szerint nagy tapasztalatú, tekintélyes törvényszéki bíróként a romagyilkosságok ügyében eljáró tanács tagja is volt. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a bírákra esetenként súlyos pszichikai teher nehezedik, például aránytalanul sok munka, az elbírálandó ügy jellege - élet elleni vagy gyermekelhelyezési per - vagy akár a felfokozott közérdeklődés, társadalmi nyomás miatt. A bírósági vezetőknek is érdemes fokozott figyelmet fordítaniuk arra, hogy lehetőség szerint támogassák, tehermenetesítsék az önhibájukon kívül nehéz lélektani szituációba kerülő bírákat - tette hozzá.

Handó Tünde szerint a munkavégzéssel összefüggésben bírákra nehezedő lelki teher sok esetben nagyobb kockázatokat hordoz, mint például a korrupciós nyomás.