Hírek
2023. November 03. 09:00, péntek |
Belföld
Forrás: MTI
MASZSZ: 2024-ben legalább 15 százalékos béremelésre van szükség

A bérek reálértékének megőrzése érdekében jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum legalább 15 százalékos emelésére van szükség - közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A szakszervezet az idei magas infláció és az év közbeni minimálbéremelés elmaradása miatt azt javasolja, hogy a béremelést hozzák minél előbbre.
Arra is kitértek, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) alkotó szakszervezeti konföderációk és munkáltatói érdekképviseletek elé került az a javaslat, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 4 év alatt olvadjon össze, és a 2027-re kialakuló egységes minimálbér érje el az akkori mediánbér 60 százalékát. Ez az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló irányelv egyik lehetséges referenciaértéke. A javaslatról szóló egyeztetéseken felvetődött, hogy a megszűnő egységes garantált bérminimumot ágazati bértarifa rendszerek váltanák fel.
A MASZSZ álláspontja szerint a minimálbér felzárkóztatását a mediánbér 60 százalékára, valamint a szaktudás fokozott elismerésének fenntartását együttesen elérendő célnak kell tekinteni. Ez utóbbi valóban lehetséges egy jól működő ágazati bértarifa rendszeren belül is.
Ugyanakkor jelezték, az ágazati szint a magyar munkaügyi kapcsolatok leggyengébb szintje. Ezért a valamennyi ágazatra kiterjedő, stabilan jól működő ágazati bértarifát is magában foglaló ágazati kollektív szerződési rendszer kiépüléséig a Magyar Szakszervezeti Szövetség az egységes országos garantált bérminimum megszüntetését nem támogatja.
Kiemelték, hogy a szövetség számára 2024-et követően is elengedhetetlen az országos garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbség reálértékének megőrzése.
Ezen felül az is fontos, hogy a szociális partnerek és a kormány közötti megállapodásnak részét képezze a versenyszféra munkáltatói számára megfogalmazott bérajánlás. Mind sávos, mind fix összegű, mind pedig olyan bérajánlást elképzelhetőnek tartanak, amely a várható infláció és a várható termelékenység javulását együttesen figyelembe veszi.
A MASZSZ szerint továbbra is szükséges, hogy a minimálbér(ek) megállapítása a kormány és a szociális partnerek megállapodása alapján történjen. Azt a javaslatot azonban, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások fóruma már törvényben rögzítetten is a VKF legyen, nem fogadják el. Ugyanis a VKF-ben csak a versenyszféra szakszervezetei vesznek részt.
A szakszervezet álláspontja szerint a közszférában az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban (OKÉT) kell az egységes garantált bérminimumot meghatározni. Fontos azonban, hogy a kormány mint a közszféra munkáltatója vállaljon garanciát arra, hogy kész erről a kérdésről a közszféra szakszervezeteivel és önkormányzati érdekképviseleteivel valós, érdemi megállapodásra törekvő párbeszédet folytatni - mutatnak rá.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Április 16. 07:32, szerda | Belföld
Átadták az M44-es gyorsforgalmi út M5-ös autópálya és Szentkirály közötti szakaszát
Átadták az M44-es gyorsforgalmi útnak az M5-ös autópályát és Szentkirályt összekötő több mint 30 kilométer hosszú új szakaszát, amelynek köszönhetően Kecskeméttől immár Békéscsabáig kétszer kétsávon közlekedhetnek az autósok
2025. Április 16. 07:30, szerda | Belföld
Versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH a Spar és az Auchan ellen
2025. Április 16. 07:28, szerda | Belföld
Tízből hat általános iskolás diák szakképzési intézményt választ
Már tízből hat diák az általános iskola nyolcadik évfolyama után szakképzési intézményt választ a továbbtanulásra
2025. Április 16. 07:25, szerda | Belföld
Az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antalt a szankciós listáról
Az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert a szankciós listáról, ami világosan bizonyítja azt, hogy más szelek fújnak Washingtonban