- írta a Magyar Külügyi Intézet (MKI) a múlt vasárnapi romániai választásokat értékelve.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott gyorselemzésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a romániai parlamenti választások eredményei európai trendekbe illeszkednek: megerősödtek a szélsőjobboldali pártok, miközben a nagy rendszerpártok támogatottsága háttérbe szorult.

Kiemelték, hogy a parlamenti választások kevésbé voltak elitellenesek, mint az egy héttel korábban tartott elnökválasztás első fordulója, az RMDSZ pedig 6,4 százalékkal az egyik legjobb eredményét érte el, köszönhetően a nagyon jól sikerült a mobilizálásnak, amelynek eredményeképpen Szatmár, Szilágy, Maros, Hargita és Kovászna megyében is az első helyen végeztek, Hargitában ráadásul úgy, hogy nem volt másik párt, amely az 5 százalékos küszöböt el tudta volna érni.

Az elemzés külön felhívta a figyelmet arra is, hogy ahol a magyar párt jól szerepelt, ott a szélsőjobb nem tudott megerősödni.

Becslések szerint az RMDSZ-t a románok közül többen is megbízható, stabil és komolyan vehető pártnak tartják, ezért rá szavaztak
- ismertették.

Az eredmények alapján az Arad megyei magyarság elesik a parlamenti képviselettől, Szilágy megyének sem lesz magyar szenátora, ezzel szemben Temes megyének ismét lesz magyar képviselője a bukaresti törvényhozásban, ahogy Kolozs és Vaslui megye is rendelkezik majd magyar képviselettel.

Az elemzés felelevenítette a vasárnapi választások eredményét: a PSD lett az első a szavazatok 22,5 százalékával, a második helyet a szélsőjobboldali AUR szerezte meg 18,28 százalékkal, a kisebbik kormánypárt, a nacionalista-jobboldali PNL leginkább a bukaresti agglomerációban és Erdélyben szerepelt jobban, megszerezve a szavazatok 14,3 százalékát, míg a Mentsétek meg Romániát (USR), amely mondanivalójában egyre jobban hasonlít a PNL-re, 12,25 százalékot ért el, de láthatóan nem tudott abból előnyt kovácsolni, hogy Elena Lasconi bejutott az elnökválasztás második fordulójába.

Ebből az is következik, hogy az elnökválasztás során a választók egy része a PSD, valamint a szélsőjobb elleni fellépésként szavazott az USR jelöltjére - írták.

Az elemzés kitért arra, hogy a választáson két másik, az AUR-hoz hasonló ideológia mentén szerveződő szélsőséges, nacionalista párt is bejutott a romániai törvényhozásba, a botrányairól ismertté vált Diana Sosoaca által vezetett SOS Románia 7,6 százalékkal, míg az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Calin Georgescut támogató új párt, a POT (Fiatal Emberek Pártja) 6,3 százalékkal.

Az elemzés külön érdekességként említette, hogy a romániai parlamentben mintegy 32 százalékos támogatottsággal rendelkező szélsőséges, a vasgárdista-legionárius múlttal szimpatizáló pártok körülbelül félmillió szavazattal kevesebbet kaptak, mint az elnökválasztás első fordulóját megnyerő Georgescu.

A román diaszpóra többségében a szélsőjobboldali politikai szereplők valamelyikére szavazott, az AUR, a POT és az SOS Románia összesen a szavazatok 55 százalékát érték el, ez pedig az MKI elemzése szerint azt mutatja, hogy jelenleg ők a legkiábrándultabbak a nyugat-európai típusú rendszerrel szemben, és dühösek a fennálló viszonyokra.

A kampány során a társadalom részéről szembetűnő volt a politikai elit elleni elégedetlenség - írták, hozzáfűzve, hogy a pártelnökök plágium- és korrupciós ügyei mellett a nagy nyugatbarát pártok, a PSD és a PNL átvették a nyugati gender- és klímapolitikát, miközben a román fiatalok a drága ingatlanárak és a szűkös munkalehetőségek miatt elégedetlenek, az idősek pedig a nyugdíj és az egészségszolgáltatás problémái miatt aggódnak.

Az elemzés szerint az RMDSZ egyik sikere abban is rejlett, hogy összromániai problémákra kínált megoldási javaslatokat, úgy mint a vállalkozások támogatása, vagy a lakhatási kérdések, és ezeket a választások közeledtével a nagyobb román pártok át is vették tőle. Ezt az elégedetlenséget az internetes közösségi csatornák összeesküvés-elméletekkel torzították el, és kiderült: hatásosabbak, mint a tévécsatornák.

A politikai elit leváltására az egyetlen alternatíva a szélsőjobb és kisebb mértékben progresszivista USR lettek. Az Elena Lasconi vezette párt viszont azzal, hogy szembement az ortodox egyház tanításával és gender-politikájával, politikai lehetőségeit be is szűkítette - állapította meg az MKI elemzése, hozzáfűzve, hogy rendkívül fragmentált pártstruktúra jött létre, amelyben a "klasszikus" pártok és a szélsőségesen nacionalista és sokszor magyarellenes jobboldali pártalakulatok mellett egy "progresszív" jobboldali, de inkább liberális formáció is jelen van.

Az MKI elemzése biztosra veszi, hogy az RMDSZ nem zárja ki a PSD-PNL-USR-RMDSZ koalíciót. A három, eltérő érdekű, de nagy "nyugatos" pártnak várhatóan partnerre lesz szüksége a biztos kormányzáshoz, feltéve, ha meg tudnak egyezni a koalíció feltételeiről egymást közt.

Előrehozott választásnak az MKI szerint kicsi a valószínűsége, mert a román pártok könnyen szövetkeznek, bár a széles pártkoalíciók bizonytalanok, gyakran felbomlanak, de a nyugatbarát tábor összefogására sarkallnak most a főbb szövetségesek is. A nagykoalíció tagja lesz így várhatóan az RMDSZ, valamint az egyéb kisebbségek parlamenti csoportja is.

Ha a december 8-i elnökválasztáson Calin Georgescu győz, akkor nagyobb a valószínűsége a széles nyugatbarát politikai összefogásnak, ha viszont az esélyesebb Elena Lasconi lesz az államfő, akkor élesebb pozícióharc várható a fontosabb tárcák elnyeréséért, jelenleg azonban nagyobb a valószínűsége a PSD, PNL, USR, RMDSZ nagykoalíciónak - áll az MKI elemzésében.