Hírek
2013. Október 10. 10:01, csütörtök |
Helyi
Forrás: Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat Pakson
Október 9-én rendezték meg a nemzeti nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatsorozat bemutató napját Pakson, az ASE Sportcsarnok melletti területen.
Az ONER-3-2013 gyakorlat két ütemben került megrendezésre. Első körben egy országos törzsvezetési gyakorlat keretében a nukleárisbaleset-elhárítási rendszerben részt vevő szervezetek gyakoroltak mintegy tizennyolc órás időtartamban. A törzsvezetési gyakorlat egy előre kidolgozott – a végrehajtók által nem minden részletében ismert – műszaki és sugárvédelmi forgatókönyv alapján, valós meteorológiai viszonyok között került levezetésre. A második ütemben, a mai napon a dinamikus és statikus feladatokon keresztül mutatták be a lakosságvédelmi intézkedések végrehajtását, illetve mindazon eszközöket, műszereket, programokat, melyek egy egyébként igen kis valószínűséggel bekövetkező nukleáris veszélyhelyzet esetén alkalmazásra kerülhetnek- mondta el köszöntőjében Nagy Zoltán nyá. ezredes, a gyakorlati nap egyik főszervezője. Minden ember átérzi a veszélyhelyzetek elkerülésének fontosságát, vagy azok bekövetkezése esetén a káros hatások csökkentésének felelősségét, és ezért felkészül a katasztrófák elhárítására – mondta Tóth Ferenc, Tolna megye kormánymegbízottja, a Megyei Védelmi Bizottság elnöke. A kormánymegbízott azt is elmondta, hogy a védekezés még az arra kijelölt szervezetek számára sem egyszerű, ezért magas szintű, felelősségteljes, folyamatos felkészülésre van szükség. Tóth Ferenc előadásában beszélt a közigazgatásban, védelmi igazgatásban a közelmúltban végbement változásokról, a megyei és helyi védelmi bizottságok, polgármesterek feladatairól, a különleges jogrend időszakában alkalmazható rendkívüli intézkedésekről. Kormánymegbízott úr elmondta, hogy a biztonság megteremtése szempontjából alapvetően fontos a veszélyhelyzetek hatékony kezelésére történő felkészülés, még akkor is, ha ezek bekövetkezésének valószínűsége a magas szintű szakmai munkának köszönhetően rendkívül kicsi. „A mai nem a szó hagyományos értelmében megrendezett gyakorlat, hiszen itt nem a látványosság a cél, itt nincsenek látványos elemek, gyors fordulatok, szirénázó autók, és fegyverropogásra se számítson senki” – hívta fel a figyelmet Tóth Ferenc. Ami viszont látható, azok a mérőműszerek, számítási módszerek és a nukleárisbaleset-elhárításban alkalmazott egyéb eszközök, amelyekkel a radioaktív sugárzás kimutatható, a szennyezett területek biztonságosan feltérképezhetők, a személyek és járművek mentesítése megtörténhet. Nyomon követhető a legfontosabb lakosságvédelmi intézkedések végrehajtásának folyamata, és az, hogy mindezek végrehajtásához mennyire fontos a különböző szervezetek együttműködése. Dr. Tokovicz József dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigazgatója előadásában bemutatta a Magyar Honvédség képességeit. A főigazgató elmondta, hogy az elmúlt évek katasztrófái – legyen az árvíz, vagy a vörösiszap-katasztrófa – során a honvédség bebizonyította, eleget tud tenni jogszabályi kötelességeinek, ezek a képességek a gyakorlatban is megállták a helyüket. A kvalitások nagy része alkalmazható a nukleárisbaleset-elhárítás idején is, legyen szó akár sugárfelderítésről, akár személy vagy járműmentesítésről, ezzel is nagymértékben hozzájárulva a következmények felszámolásához. Wéber Antal tű. ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a megyei védelmi bizottságok feladatait mutatta be. Igazgató úr elmondta, hogy a feladatrendszer alapvetően három részre osztható, a felkészülésre, a veszélyhelyzeti működésre és a helyreállítás során elvégzendő feladatokra. A felkészülés rendkívül sokrétű, egyrészt rendkívül komoly tervezésre van szükség mind a lakosságvédelmi intézkedések, és a lakosság védőeszközökkel történő ellátása, mind pedig a végrehajtáshoz szükséges erők, eszközök lebiztosítása, valamint ezek naprakészen tartása tekintetében. Ahogy igazgató úr elmondta, a tervezés azért is fontos, mivel Tolna megye lakosságának mintegy 40%-a a sürgős óvintézkedések zónájában, vagyis a Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében él, és egy esetleges – bár igen kis valószínűséggel bekövetkező – nukleáris veszélyhelyzet idején gondoskodni kell az ő biztonságukról, szükség esetén kitelepítésükről, és természetesen a befogadásukról is. Ez az időszak természetesen magában foglalja a lakosság felkészítését is, hiszen a szakemberek csak akkor tudják tökéletesen ellátni feladatukat, ha a lakosság tisztában van a helyes magatartási szabályokkal, és maximálisan együttműködik a szakhatóságokkal. A veszélyhelyzeti működés során már mindennek olajozottan kell működnie, többek között ez a célja az ehhez hasonló gyakorlatoknak, itt van lehetőség begyakorolni a különböző társszervekkel é s más megyei védelmi bizottságokkal történő együttműködést is. A helyreállítás már a normál életviteli helyzetre történő visszaállítást jelenti. A megyei katasztrófavédelmi igazgatót követően Volent Gábor, az MVM Paksi Atomerőmű ZRt biztonsági igazgatója az atomerőmű öt, egymásra épülő védelmi rétegből álló biztonsági rendszerét mutatta be. Az igazgató elmondta, hogy a biztonsági rendszer redundáns és diverz biztonsági rendszerekből épül fel, melyek mindegyike a folyamatos biztonságnövelést szolgálja. A Paksi Atomerőmű vezetése már jóval a fukusimai katasztrófát megelőzően, 2002-ben felismerte a súlyos balesetek kezelésének fontosságát, és ennek érdekében számos intézkedést tettek. Ilyen többek között a baleseti műszerezés, ami magában foglalja például a baleseti dízelgenerátorok beépítését, amik egy esetleges veszélyhelyzeti feszültség-kimaradás során a villamos betáplálást, ezzel pedig a zóna hűtését biztosítják. Az atomerőmű 360 fős balesetelhárítási szervezettel, valamint moduláris kialakítású veszélyhelyzet-kezelési és intézkedési tervvel rendelkezik, ezt alkalmazzák minden veszélyhelyzet kezelésére, ez kezel és tartalmaz minden szükséges információt. Volent Gábor elmondta, hogy az erőmű rendelkezik minden, a veszélyhelyzetek kezeléséhez szükséges létesítménnyel, anyaggal és eszközzel, és kihangsúlyozta, hogy a védett vezetési pont műszeres támogatóközponttal is kiegészül. A biztonsági rendszerüknek fontos részét képezi a technológiát alkalmazó személyzet felkészítése, amit alapképzéssel és szinten tartó képzésekkel valósítanak meg. A nap első blokkját Hajdú János, Paks polgármestere zárta, aki röviden bemutatta a várost. A polgármester elmondása szerint Paks egy biztonságos kisváros nagyvárosi lehetőségekkel, ahol minden téren a rend kialakítására és fenntartására törekednek. Ahogy a polgármester elmondta, ő személy szerint sokkal jobban örül annak, hogy egy atomerőmű üzemel a város szomszédságában, mintha egy vegyi üzem lenne ott. Az előadásokat követően a nap második részében négy dinamikus bemutatón keresztül követhették nyomon a résztvevők a Magyar Honvédség, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a Gemenc Volán, a mentőszolgálat, valamint a Paksi Atomerőmű Balesetelhárítási Szervezetének feladatait, képességeit. Az első bemutató helyen a szennyezett terület földi felderítését, kijelölését, és mintavételezést mutatott be a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mobil laborja és a Honvédség harcjárműve. Dr. Balázs Gábor tű. alezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgatóhelyettes a felderítés közben részletesen bemutatta a katasztrófavédelmi mobil labor működését, a nukleárisbaleset-elhárításban is bevethető, rendelkezésre álló eszközeit, műszereit. A második bemutató helyen egy kimenekítési feladatnak lehettünk tanúi – többek között a Vöröskereszt lelkes önkénteseinek közreműködésével-, ahol egyéni és szervezett lakhelyelhagyásra is példát láthattunk, valamint azt is figyelemmel követhettük, hogy mi van akkor, ha valaki állandó ápolásra szorul. Dr. Balázs Gábor elmondta, hogy a hatóságok a kitelepítés és kimenekítés során kiemelt figyelmet fordítanak a családok együtt tartására. A lakóhelyünket egyénileg is elhagyhatjuk, de a katasztrófavédelem és a rendőrség által felállított ellenőrző áteresztő pontokon minden esetben regisztráltatnunk kell magunkat. A kitelepítés során minden állampolgár egy maximum 20 kilogrammos, úgynevezett menekülő csomagot vihet magával, ami fontos, hogy tartalmazza személyes okmányainkat, néhány napra elegendő élelmet és vizet, a rendszeresen szedett gyógyszereinket, és ha van, akkor a gyermek kedvenc játékát is. A legfontosabb, hogy minden esetben működjünk együtt és engedelmeskedjünk a hatóságok utasításainak, hiszen ezek mind saját védelmünk érdekében szükségesek. A hátramaradó ingatlanokra a rendőrség vigyáz, az állandó ápolásra szoruló betegek esetében a mentőszolgálat működik közre. A harmadik bemutató helyen a Paksi Atomerőmű Balesetelhárítási Szervezete személyi mentesítést mutatott be, míg a negyedik, egyben utolsó helyszínen a szennyezett területről érkező katasztrófavédelmi mobil labor és a honvédségi harcjármű sugárkapun történő áthaladásával méréseket hajtottak végre. Az utolsó mozzanat a személyi és gépjármű-mentesítés volt a Honvédség reprezentálásában. A sajtótájékoztatón Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő fontosnak tartotta kiemelni, hogy – természetesen az erőmű által megtett intézkedések kiegészítéseképpen - az erős megelőzési és hatósági munka, valamint szigorú felügyelet alatt tartás miatt az erőmű környezetében élők biztonságban érezhetik magunkat, amihez hozzájárul a védelmi rendszer és a közigazgatás megfelelő működése is. A főfelügyelő azt is elmondta, hogy mindebben a sajtónak is fontos szerepe van, hiszen a katasztrófavédelem és a nukleárisbaleset-elhárításban részt vevő szervezetek üzenetei rajtuk keresztül jutnak el a lakossághoz. Az ASE Sportcsarnok melletti területen a beavatkozó szervezetek, hatóságok mérőműszereivel, számítási módszereivel, a nukleárisbaleset-elhárításban alkalmazható egyéb eszközökkel, járművekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők a nap folyamán. A sátrakban a feladatokkal összefüggő védőeszközöket, műszereket gyártó, forgalmazó gazdálkodó szervezetek is bemutatkoztak. A szerdai gyakorlaton mintegy 450 fő vendég – köztük 24 külföldi megfigyelő - és mintegy 200 közreműködő vett részt. A délután folyamán Paks város lakói, tanulói is szép számmal kilátogattak, hogy megtekinthessék a 12 hatóság és 7 gazdálkodó szervezet képességeit, ezzel is erősítve az atomerőmű melletti együttélést és annak elfogadottságát.
Kiállító szervezetek:
Kiállító gazdálkodó szervezetek
|
Tudósító: Tolna MKI |
Fotós: Tolna MKI |
Kapcsolódó galéria
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 14. 14:17, szombat | Helyi
Rangos elismerést vehetett át Klotcz István, a Fortuna Étterem tulajdonosa
Az Aranyvilla díj a vármegye kiemelkedő vendéglátóhelyét illette.
2024. December 12. 09:45, csütörtök | Helyi
Ingyenes, szakképesítést adó képzések indulnak Dombóváron
Az alábbi munka mellett elvégezhető képzések indulnak felnőttek részére 2025. januártól a Tolna Vármegyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium szervezésében.
2024. December 12. 09:04, csütörtök | Helyi
Dombóvár 1780-as kataszteri térképe a helytörténeti gyűjteményben
A Petőfi Kulturális Program által szervezett „Légy büszke az örökségedre!” című programelem keretén belül egy műtárgyat vehetett át Pintér Szilárd polgármester Ruzsa Éva igazgató asszonytól.
2024. December 11. 16:52, szerda | Helyi
A Dombóvári Szuperinfó legújabb száma oldalunkon már olvasható!
A lenti képre kattintva juthat el az olvasósarokba. Iratkozzon fel e-mail címével, hogy minden szerdán megkapja a Dombóvári Szuperinfó digitális változatát!