Hírek
2011. November 01. 14:17, kedd |
Belföld
Forrás: HírTV
Pogány emléknapból lett katolikus főünnep
A Rómából a kelták közé érkező keresztény hittérítők feladatul kapták, hogy ne tiltsák be a pogány ünnepeket, inkább próbálják integrálni azokat a kereszténységbe. Így lett megszelídítve a ma Mindenszentek nevű emléknap.
Hogy tőről metszett keresztény emléknap volna a Mindenszentek, nem állíthatnánk. Sőt, amíg a római egyház hivatalosan és mai formájában bevéste naptárába november elsejéhez az ünnepet, évszázadok teltek el. Lássuk, hogyan sikerült! Úgy tűnik, a gyökereket a keltáknál kell keresnünk, samhain nevű ünnepük – amelynek hajnalán, november 1-jén az elhunytak lelke átvándorol a halottak birodalmába – stílszerűen fogalmazva „kísértetiesen” hasonlít a nálunk ismert Mindszentek, illetve halottak napja világához. A kereszténység terjesztésekor a Rómából érkezők azt a feladatot kapták, hogy az efféle pogány ünnepeket ne tiltsák be, hanem próbálják valamiképp megszelídíteni. A samhainból Mindenszentek ünnepe lett, méghozzá úgy, hogy III. Gergely pápa 741-ben „áthelyezte” a májusi „Szűz Mária és az összes mártírok napját”. (A tavaszvégi dátum egyébként régóta élt a köztudatban, hiszen a keleti kereszténység 380-tól már tartott vértanúnapot, a nyugati egyház pedig 609 óta ülte, ekkor „szekularizálta” IV. Bonifác pápa az eredetileg pogány isteneknek emelt Pantheont.) Bő száz év is eltelt, amikor IV. Gergely egyetemessé tette november elsejével a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” ünnepét, röviden Mindenszenteket.
A katolikus egyházban mára úgynevezett főünneppé vált, és a rómaiaktól átvették a görög katolikusok is. Ilyenkor a templomokban mondott szentmisék állandó imádsága: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.” Az e napon imádkozott litánia egyébként a húsvéti feltámadási szertartáskor is előkerül. A keleti egyházban és az ortodox kereszténységnél megmaradt a tavaszi ünneplés – a pünkösdöt követő vasárnappal. A reformátusok és az evangélikusok szintén „tartják” Mindszentet.
A mindszenti hagyományok „tortájának” csak egy kis szelete a temetőlátogatás, ami egyébként német katolikus hatásra terjedt el és csak a 19. században. A honi néphagyományban ezen a napon tilos volt a munka (apropó: az ezredfordulón az Orbán-kormány nyilvánította munkaszüneti nappá), halottak lepényét sütöttek a legelesettebbeknek, és bizony számos településnév őrzi a Mindszent nevet, nem is említve a Mindenszenteknek emelt megannyi templomot.
S végül egy érdekesség: nem véletlenül íratott le fentebb a „mindszenti” szót, Mindszenty József (eredeti nevén Pehm József) esztergomi érsek csehimindszenti születése okán vette fel ezt a vezetéknevet 1942-ben.
Ezek érdekelhetnek még
2024. December 15. 09:20, vasárnap | Belföld
A nagy élelmiszerláncok többsége nyitva tartja üzleteit december 24-én délig
2024. December 15. 09:17, vasárnap | Belföld
Orbán Viktor: Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal
Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sopronban, az M85-ös autóút befejező szakasza és a Bécsi-dombi alagút átadásán.
2024. December 14. 08:23, szombat | Belföld
Orbán Viktor: méltán lehetünk büszkék az aláírt hároméves bérmegállapodásra
Az aláírt hároméves bérmegállapodás olyan mérföldkő, amelyre méltán lehetünk büszkék -
2024. December 14. 08:23, szombat | Belföld
Rétvári Bence: juttatást kapnak a tankerületi iskolában dolgozó tanárok év végén
Juttatást kapnak a tankerületi iskolában dolgozó tanárok év végén, ennek a minimum összege hetvenötezer forint, ez a fix rész, amit mindenki meg fog kapni, és efölött egy teljesítményarányos rész is lesz