A pécsi navigátor a Kassa Rallye-n már Maricsek Miklós mellett diktálja az itinert, egy Mitsubishi Lancer EVO IV/IX-ben. Az újonnan alakult páros a P16-os kategóriában méretteti meg magát a szlovák - magyar közös rendezésű bajnoki futamon.

Kovács Szabolcs

Történt részemről egy csapatváltás. Budavári Zoli helyett Maricsek Miklóssal fogok indulni Kassán. Zolival teljesen jó baráti viszonyban vagyunk, órákat el tudunk beszélgetni egymással, de verseny körülmények között az autóban nem olyan a hangulat amilyet szeretnénk. Ezért, hogy a versenyzés ne menjen a barátságunk rovására, ami a ralit illeti, inkább külön vállnak az útjaink. Mikivel régóta ismerjük egymást, jó barátságban vagyunk, illetve régóta dolgozunk egymással. Egy közös vacsoránál felajánlotta - miután elmondtam, hogy kiszállok Zoli mellől -, hogy versenyezzünk együtt. Kaptunk az alkalmon mind a ketten.

Én elsődlegesen azt tartom szem előtt, hogy jól érezzük magunkat az autóban, hisz számunkra ez egy hobbi és azt látom, hogy Miki is ugyan így gondolkozik a ralizásról. A legfőbb cél Kassán, hogy befejezzük a versenyt és az elsőtől az utolsó kilométerig jól érezzük magunkat.

A kassai futam biztos nagyon nehéz lesz. Technikásak, szűkek a pályák, komoly feladat lesz feldolgozni őket. Szlovákiában nincsenek kigumizva a gyorsasági szakaszok, sok lesz a levágás, kihordás. Elég sokat kell majd improvizálni, de ez a rali! Azért szeretjük, mert változóak a körülmények és akár körről-körre teljesen másképp kell átmenni a pályán.

Ami számomra még egy plusz motivációt jelent a Kassa Rallye-n, hogy, nagyon jó barátom, Rubóczky Attila helyét veszem át Miki mellet, hisz ők évekig versenyeztek együtt.

Maricsek Miklós:

Jött az ötlet egy beszélgetésnél, mi lenne, ha együtt indulnánk Szabolccsal a Kassa Rallye-n. Megbeszéltem a dolgot Magyar Gábor barátommal, aki a Murva Bajnokság futamain navigált nekem és arra a döntésre jutottunk, hogy az ORB hátralévő futamait Szabolccsal teljesítem. Mint egy kisgyerek karácsonykor, annyira boldog voltam, hogy össze tudtuk rakni közösen ezt a három versenyt. Nagyon várom már, hogy elinduljunk tréningezni.

Most az a fontos, hogy összeszokjunk Szabival. Egy pilóta-navigátor viszony majdnem olyan, mint egy házasság. Én nagyon várom, volt már egy közös tesztünk és abszolút pozitív a véleményem. Jól éreztük magunkat, remekül tudtunk együtt dolgozni, remélem a folytatás is hasonlóképpen alakul majd.

Nekem inkább a szélesebb pályák fekszenek, ahol lehet helyezkedni, kicsit pályaversenyzősen szoktam menni. Természetesen a kassai pályák sem okozhatnak nagy fejtörést. Ott az a nagy kihívás, amikor keskeny szakaszokon 140 felett, akár 200-zal is megyünk. Az ilyen részeken én óvatosabb vagyok, mint a többiek. Tudom, hogy elég keskenyek, kihordásosak a pályák, precízen kell menni. A lobogósabb részeken nagyon hagyatkoznom kell a navigátorra, neki pedig biztatnia kell engem, hogy addig a bizonyos pontig nyugodtan nyomjam. Számunkra az az elsődleges, hogy célba érjünk, teljesítsük a versenyt és szerezzünk pár pontot, mert abból lehet építkezni