Magyarországon sok városban jól működik. Nálunk ez sem! Sajnos egyetlen hétig sem használták ezeket a konténereket erre a célra. Az első napoktól kezdve válogatás nélkül borogatnak ide minden szemetet. Senkitől nem háborgatva lehet elhelyezni mindent, ami otthon felesleges. Messzi földön ismerik, így fordulhat elő, hogy előszeretettel látogatják a város más részén élők, a környező falvak lakosai, a gunarasi nyaralók, a vendéglátó egységek tulajdonosai is. Degeszre tömik a konténereket, ezért már a háromból kettő szét is repedt. A szállítást követő napon már újra színültig tele vannak, kiömlik belőlük a hulladék, amit aztán a szél rendszeresen szétterít a környező házak előtt a járdákon és az árkokban. Ott is marad hetekig, hónapokig.
Van itt minden, ami szemnek, szájnak, orrnak ingere! Döglött tyúk, halbelsőség, autószélvédő, törött WC és mosdókagylók, zsákszámra hungarocell, festékes vödrök…
Ja, és itt belezik ki a fémhulladékot hasznosítani kívánó polgártársaink az idehordott, kiselejtezett hűtőket, tv-ket, autóüléseket. És ki tudja még mit rejtenek a zsákok! A maradékot aztán” ízlésesen” elhelyezik a konténerek körül… Az itt elhelyezett palackos zsákokat a szállítók elviszik, (hogy egyáltalán hozzáférjenek a konténerekhez), de a veszélyes hulladékhoz már hónapok óta senki sem nyúl. Csak a természet, amely jótékonyan benövi gazzal, így van esély arra, hogy egyre többet eltakar majd belőle a nyár folyamán.
Régóta panaszkodunk az áldatlan és veszélyes állapot miatt minden lehetséges fórumon. Most már lassan két hónapja nézegetjük az egyre növekvő halmot. Persze az esőtől jó kis pocsolyák vannak a gödrökkel körülvett sziget körül, így aztán azokon kell átgázolni. Igazi kaland ez!
Pár méterrel arrébb még mindig láthatjuk a szennyvízberuházás során lerakónak használt parkban a kődarabokat, amiket a mai napig sem takarított el senki a park egy részéről.
A szállítójárművek által tönkretett, összetört útszakasz helyreállítása sem történt meg, annak ellenére, hogy kétszer is írásbeli panasszal éltünk a kivitelező felé. Mellesleg ebben a mintegy 10 cm vastag útburkolattal rendelkező keskeny utcában rendszeres és nagy kamionforgalom van, így a már eleve tönkretett utat a nagysúlyú kamionok még tovább rongálják. Az autók alig tudják kikerülni egymást a nagy sárban. Nem kellene esetleg egyirányúvá tenni az utcának ezt a szakaszát?
Több mint egy év alatt minden lehetséges fórumon elmondtuk, háromszor jeleztük személyesen a polgármesternek, kétszer írásban az aktuális jegyzőnek, hogy ez a sziget nem szolgálja eredeti célját. Ezért el kellene vinni egy bevásárlóközpont közelébe, ahol szem előtt van, és a többi szigethez hasonlóan a vásárlók elhelyezhetnék ott a valóban szelektív hulladékukat.
Ennek a szigetnek a kialakítására csak annyi pénzt költött a város, hogy az x-dik panasz után telepítettek ide egy présgépet. Nem betonoztak itt semmit sem, nem költöttek pénzt a szelektív sziget kialakítására, mert már a Csavargyári időkben is megvolt ez a kis lebetonozott (aszfaltozott) placc. Viszont volt különbség. Akkor kis rózsakert volt a közepén, ezt kerülgették kis biciklijeikkel a gyerekek. Ma ezt a szemétdombot kerülgetik a lakosok. És a patkányok, kóbor kutyák…
Azt hallottam, hogy valami regionális projekt megvalósításával véglegesítik a helyzetet. Már fel is festettek a betonra egy nagy fehér négyzetet! Lássunk csodát, meg is van az eredménye, kétszer akkora alapterületen szórták szét a szemetet. Persze nekünk, itt élőknek nem kérték ki a véleményünket a megoldást illetően, sőt még csak nem is ismertették velünk a terveket. Pedig van javaslatunk: nem kérünk ebből a megalázó, balkáni külvárosokra emlékeztető állapotból! Mindehhez beszédes képeket mellékelhetünk az érdeklőknek a kezdetektől fogva. Mi is szeretnénk a belvárosi részhez hasonlóan szemétmentes, kulturált környezetben élni!!
Meddig kell még olyan dombóvári adófizető polgárként élnünk, akikért semmit sem tesz a lakosok által megválasztott városvezetés?!
Itt az ideje, hogy átgondolják az illetékesek és a döntéshozók ennek a szelektív szigetnek megfelelő helyre való áthelyezését!

Ez a levél a Radnóti utcai lakosok nagy részének egyetértésével és anyagi támogatásával jelenhetett meg.

Dombóvár, 2013. 05. 28.

Kővágó Jenő,
Dombóvár, Radnóti u. 54.