Reakcióként a júliusi dokumentumra szakmai napot tartott a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége. Bényei Illés, a Szövetség elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egy esetlegesen túlzó szabályozás több ezer magyar család megélhetését veszélyeztetheti.

Folyamatban van az EU Dohánytermék Irányelvének a felülvizsgálata, aminek célja a dohánytermékek szabályozása, különös tekintettel az egészségügyi és az egységes piaccal szemben támasztott elvárásokra. Az Európai Bizottság 2010 őszén Nyilvános Konzultációt kezdeményezett, amire az ilyen jellegű párbeszédek során megszokott néhány száz beadvánnyal szemben rekordszámú, mintegy 85,000 visszajelzés érkezett kormányoktól, szakmai szervezetektől, EU állampolgároktól. A fokozott érdeklődést kiváltó Dohánytermék Irányelv egyik fő témája a dohánytermékekben felhasználható adalékanyagok szabályozásának kérdése volt, ami közvetlenül érintheti több, mint 300,000 európai dohánytermelésben foglalkoztatott EU állampolgár megélhetését.

Bényei Illés üdvözölte a Nyilvános Konzultáció nemrégiben nyilvánosságra hozott eredményeit, amik elmozdulást mutatnak a teljes adalékanyag-tiltás irányából, és dicséretesnek tartotta, hogy az EU Mezőgazdasági Bizottsága, EU Parlamenti képviselők és egyes államok, közöttük Magyarország is a kiegyensúlyozott szabályozás mellett foglaltak állást. A MADOSZ elnöke egyúttal óva intett attól, hogy radikális álláspontok érvényesülhessenek, és végül mégis a teljes adalékanyag-tiltás mellett foglaljon állást az Unió. Az adalékanyagok teljes tiltása ugyanis csak azt eredményezné, hogy visszaesne a kereslet néhány dohányfajta iránt, de vélhetőleg nem járulna hozzá a dohányfogyasztás mértékének a csökkentéséhez. „Szélsőséges esetben több ezer magyar család és több százezer uniós termelő megélhetése indokolatlanul kerülhet veszélybe” – mondta az elnök.

Lakner Zoltán, a Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárság politikai főtanácsadója kiemelte a MADOSZ szakmai napján, hogy „minden olyan munkahely teremtésére, annak megtartására irányuló elgondolást és törekvést támogatni kell, amely legitim módon elősegíti a munkakultúra megerősítését, az önálló életvitelt és hozzájárul a leghátrányosabb társadalmi helyzetű csoportok mindennapi megélhetéséhez, a családok boldogulásához.”

Kontur Pál, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság képviseletében elmondta, a nemzeti együttműködés kormányának az egyik legfontosabb feladata a munkahelyek teremtése, illetve megtartása. „Az ország gazdaságilag elmaradottabb nyírségi vidékén jellemzően szakképzetlen munkaerő kap lehetőséget a dohánytermelésben való munkavégzésre, amit a következő generáció számára is fontos megőriznunk” – fűzte hozzá Kontur.

Magyarországon csaknem 20,000 embernek ad megélhetést a dohánytermelés. A dohányföldeken foglalkoztatottak 70 százaléka nő, 93 százaléka nem rendelkezik szakképzettséggel, több mint fele pedig roma származású. Egy esetleges teljes dohánytermék-adalékanyag tiltás több ezer Burley dohány termelésben foglalkoztatott megélhetését sodorná veszélybe.

„Annak érdekében, hogy a dohánytermelés jövője kiszámítható legyen, hosszútávú garanciákra van szükség az uniós támogatások tekintetében is” – figyelmeztetett Bényei Illés. Ismeretes, hogy a termelők árbevételei a felvásárlási árból, nemzeti és uniós támogatásokból állnak össze. Bár a támogatás az uniós KAP–reform miatt a 2010. évtől már nem köthető a termeléshez, a Kormányzat segítő hozzáállásának köszönhetően Európában egyedül Magyarországon sikerült egy szerkezetátalakítási program keretében fenntartani a korábbinál szerényebb támogatást az ágazat számára. A Vidékfejlesztési Minisztérium javaslatára idén augusztus 1-ig újabb kérvényt nyújtott be a Magyar Kormány az Európai Bizottsághoz, amiben jelezte ennek a rendszernek a fenntartásának a szükségességét későbbiekben is.

Bizakodásának adott hangot a MADOSZ, hogy az EU Bizottság idén ősszel zöld utat ad a Magyar Kormány kérésének. Azonban a Szövetség egyúttal leszögezte azt is, hogy tekintettel a dohánytermelés volumenének csökkenésére növelni kell a jövedelmezőséget, ami csak a dohányszárító kamrák modernizálásával biztosítható. Támogatás igénybevétele mellett ilyen beruházásra készen állnak a dohánytermelők, amennyiben középtávú garanciát kapnak a jelenlegi támogatási rendszer fenntartásához a 2014-2020. közötti időszakban is.

„Csak abban az esetben tud fennmaradni sok ezer magyar munkavállaló megélhetése a dohánytermelésen belül, ha a dohánytermékekre vonatkozó szabályozások kerülik a szélsőségeket, és biztosított lesz a támogatási rendszer kiszámíthatósága” – mondta Bényei Illés, a MADOSZ elnöke.

OrientPress Hírügynökség